Lengyel László (szerk.): Devóció és dekoráció - 18. és 19. századi korolstormunkák Magyarországon - Studia Agriensia 7. (Eger, 1987)
Lengyel László: 18. és 19. századi kolostormunkák Magyarországon
26 A kompozíció jobb alsó sarkában félig elmosódott jelzés olvasható, karéjos szélű papírlapon, miszerint Fráter Conradus Zinett... készítette Szt. Viliemben 1746-ban. 27 Az ábrázolás ószövetségi szövegháttere: Jn. 15, 1; 5 , ,En vagyok a szölőtö s Atyám a szölő- müves” ,,Én vagyok a szőlötő ti (a tanítványok) a szölövesszök” 28 Lengyel László: i.m. 83. 24 A soproni múzeum kolostormunka anyagát Csatkai Endre gyűjtötte hosszú évek koncepciózus munkájával. Ezt egészítette ki egy másik soproni gyűjtő Storno Gábor hagyatéka melyben több remek apácamunka található. Ennek eredményeként ma az egyik legnagyobb és legnívósabb kolostormunkagyűjteménnyel rendelkezik az országban a Liszt Ferenc Múzeum. 30 A kollázs készítője föltehetően a budai klarisszákhoz tartozott. Erre utal a kép hátoldalán olvasható felirat: Pro anno militari Malomsok 1753/54. Malomsok ebben az időben a budai klarisszák birtokában volt, s föltehetően itt töltött katonai szolgálatért ajándékozták valakinek e képecskét. 31 A sorozatról részletesen lásd Lengyel L. i.m. 312-322. 32 Bialostocki, Jan: Régi és új a művészettörténetben, Bp. 1982. Művészet és Vanitas 219. 33 Szabó Jolán fordítása. Itt mondok köszönetét Szabó Jolánnak a katalógus latin nyelvű anyagainak fordításáért. 34 V.ö. a függelékben szereplő sasvári pálosok kincseinek 1787-es jegyzékével. 35 Gantner, Theo: Geformtes Wachs. Schweizerische Museum Für Volkskunde Basel 1980/81. 58. 1. 36 Lásd a függelékben az eredeti nyomtatvány reprodukcióját és fordítását. Egri Érseki Levéltár 321.2465. 37 Az érdekes szertartás a következőképpen játszódott le: A Clementina teremben a pápa az általa megszentelt vízhez balzsamot és krizmát adott. Négy másik főpap segítségével bele- merítette ebbe a vízbe az Agnus Dei-ket egy ezüst kanállal és ezután fehér vászonra tette száradni. A következő nap reggelén a Rómában jelenlévő kardinálisok, érsekek, apátok és más prelátsuok a capella Paolinában egy szertartáson vettek részt, ahol az Agnus Dei- ket vattába csavarták és átkötték ibolyakék szalaggal. Azután az Agnus Deiket ezüsttányérra fektették és egy körmenetben a sixtusi kápolnában körbehordozták a kereszt alatt. Ez alatt a pápa így kiáltott „Szent Atya, itt vannak az új bárányok!” Ezeket a megszentelt Agnus Dei-ket adta a pápa a szokásos módon — rájuk téve a mitrát és a bitériumot — a magastisztségű főpapoknak, barátainak és alárendeltjeinek. A megmaradó Agnus Dei-ket a vatikáni hatósághoz folyamodók és a római Laterani bazilikában fehérvasárnap (Húsvét utáni első vas.) a hívők között osztották szét. Rothemund, B: Barocke Kiosterarbeiten, Autenried 1982. 24. 38 Zalka János: Isten Báránya alakjában jegyzett viaszképek, vagyis Agnus Dei-k. Magyar Sión 1863, 143. — Galambos Ferenc: A pécsi jezsuiták működése 1687— 1728 Bp. 1942. 95. 39 V.ö. a függelékben szereplő, A pannonhalmi Szt. Benedek rend története IV. 631. Az Agnus Dei-k színezése, aranyozása ellen rendeletet adott ki XIII. Gergely és IX. Kelemen pápa. A viaszfolyadék színezését is tiltották, így az egész ékesítés csak a viaszkép befoglalására terjedhetett ki. Zalka J.: i.m. 1863. 143. 40 Szt. János apostol Jelenések könyvében találjuk az ábrázolás szöveghátterét (5, 1 — 14). 41 János evangéliuma 1, 29. 69
