Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
Stücklein”-t, azaz kisebb kaliberű löveget, falkonétát, s néhány „Doppel- hacken”-t, azaz nehéz duplaszakállás puskát talált falai között.185 Remélhető, hogy a megindult régészeti ásatások folytatása nyomán többet sikerül megtudnunk erről a teljességében elpusztult, s oly kevesek által ismert török palánkvárról. Heves A vizsgált török végvárvonalszakasz erődítményei közül a hevesi palánk- vár helyét illetően még ma sincs egységesen kialakult régészeti és történészi álláspont. Úgy vélem, hogy éppen e vár stratégiai jelentőségére való tekintettel elengedhetetlen kutatása, beleértve problematikájának vizsgálatát is. Hevesújvár megye I. István államszervezetének a részeként alakult ki, s annak ispánsági központja éppen Hevesen állott. Heves az Árpádok korában királyi várbirtok és névadó székhelye a királyi vármegyének, mely egyben székhelye volt az I. István által alapított egri püspökség egyik főesperesi kerületének is. 1264-ben V. István egy oklevele még említi a hevesi várjobbágyokat.186 Szabó János Győző régész kutatásai alapján feltételezi, hogy Bő szállásterületéhez — a mai Szárazbő puszta területének megfelelően —, dél felé kapcsolódott Átány és a hevesi vár. Ha pedig igaz az — vallja Szabó —, hogy az Átány helynév talán az ótörök „ata”, azaz „atya” származéka, akkor itt lényegében a Bő — mely Győrffy György szerint nemzetségfőt jelent —, szinonimával állunk szemben: a nagycsalád feje az atya. Szabó szerint a hevesi vár, mint ilyen, a nemzetségfői szállásterület déli központjából alakult talán ki. Abból a körülményből pedig, hogy a Bő szállásterülete a XI—XII. századokban nem darabolódott fel — ui. e térségben Szabó más falura vonatkozó adatokat nem talált —, a hevesi várispánság békés kialakulására enged következtetni.187 Szabó János Győző egy, a mai Heves megye délkeleti szögletére kiterjedő középkori településhálózatot vizsgáló igen magas értékű elemző tanulmányában, sajnálatosan közelebbi adatok mellőzésével az ősi hevesi ispánsági várat a mai Heves város területének keleti kiszögellésében, a Hanyi ér keleti partján tünteti fel térképén, a „magna via” mentén, Átány és Hevesvezekény között.188 Ez a hely a város térségétől keletre mintegy 5-5,5 km-nyire fekszik, az ún. Fácányos dűlőben. A Szabó által megjelölt hevesi vár melléke Heves város területéből, Átány és Hevesvezekény között valóban szemet szú- róan kiöblösödik, kiugrik. Szabó egy érvszerű tényt említ, mely szerint az 268
