Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
általa feltételezett hevesi vár mellől indult ki — a XIII—XIV. századi helyzetet bemutató rekonstrukciós térképe szerint — egy „via publica” északészakkeleti irányba, Átány—Dormánd-Füzesabony érintésével Egerbe.189 Nem tudjuk meg Szabó egyébként páratlanul becses tanulmányából, hogy az általa megjelölt helyre topografizált hevesi ispánsági várnak mi lett a későbbi sorsa. Sőt abból az állításából, miszerint a XIV. századtól amiként csökkent a hevesi vár jelentősége, úgy fejlődött Heves mezővárossá,190 az a következtetés vonható le, hogy a hevesi ispánsági várnak szoros területi kapcsolatban kellett állania a mezővárossá fejlődött településsel. Szabó János Győző tárgyszerű utóbbi következtetéséből úgy érzem és vélem, hogy például 1358-ban, amikor pedig még az ősi ispánsági vár állott, a vár nem a mai helyén feküdt Hevessel állott volna valaminő szomszédsági kapcsolatban, hanem attól kb. 5 km-nyire emelkedett volna. Pásztor József 1933-ban megjelent, s Heves megye várait tárgyaló munkájában is azt vallja, hogy a hevesi vár a Fácányos tanya helyén állott, az ún. Szikesgyep és a Radics tanya között. Arról ír, hogy „állítólag a vár alakja még most is kivehető, mely kissé keletre dűlő szabályos négyszöget, dűlényt, vagy rombuszt képez. A szögei, vagyis csúcsai bástyaszerűleg, kör alakban voltak kiképezve, ami ismét arra mutat, hogy honfoglalásunknak jóval utána készült ... Továbbá felismerhetők még a félkör alakú sarokbástyák és különösen az említett összekötő gátak nyomai. Kivételt képez a keleti oldal, ahol a kötőgátnak semmi nyoma nem látható, amit — miként írja — bizonyosan a Hanyi ér megváltozott medre tüntetett el ... A terephorpadások arról is meggyőznek bennünket, hogy a vár sáncain kívül körös-körül árok volt, amibe a Hanyi ér vizét északon bebocsátották, délre pedig kieresztették.191 Pásztor József állításait minden bizonnyal nem személyes megfigyelés alapján írta le, hiszen azzal kezdi elbeszélését, hogy „állítólag a vár alakja még most is kivehető.’’ De ezen bizonytalan, bízvást állíthatjuk, hogy meseszerű, spekulatív adatai alapján ő sem mer állást foglalni az állítólagos fácányosi várnak hajdankori fennállási idejéről, csupán annyit jegyez meg, hogy a maradványok nyomai ,jóval a honfoglalás után” állott várra utalnak. így hát kimondatlanul is a török kori várra gondolt. A Hanyi ér mellett, a Fácányosban feltételezett ispánsági, vagy hódoltság kori vár illúzióját dr. Gömöri János régész-muzeológus leletmentő, szondázó ásatásának eredménye egyszer s mindenkorra szerte}'oszlatta. Ott bizony semmiféle erődítmény nyomára nem akadt; csak császár kori (szarmata) telepmaradvány mellett egy XVI—XVII. századi keresztény temető sírjai kerültek elő. Ügy az ásatásokat végző jeles régész, miként az én véleményem is az, 269
