Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Bánkúti Imre: Buda 1684. évi ostroma
S valóban, míg a korábbi századokban a kereszténység — amely alatt ekkor Európát kell értenünk1 9 — a törökkel szemben a védekezést állította előtérbe, a 17. sz. második felében, a westfáliai békét követően, a török elleni támadó hadjárat létrehozása került előtérbe, amelyet az európai államok egyesült erői nemzetközi szövetségben hajtanának végre.20 Amint a török az erdélyi zavarokat kihasználva ismét támadólag lépett fel, Rómában a pápa újra napirendre tűzte a török ellen létesítendő nemzetközi szövetség tervét. Végül is az 1683-as török támadást követően — nagy nehézségek árán létrejött a Szent Liga, s úgy tűnt, hogy megvalósul az európai államok közös török- ellenes együttműködése. A török kérdést eszmei síkon az európai gondolkodás racionalizálódása ellenére is végigkísérte a keresztény szolidaritás évszázadokon keresztül élő gondolata. Bár a 17. sz. végén ez már elavult eszmének számított, a török támadás sokkhatására mégis újjáéledt, és elmondhatjuk, hogy a kor embere lényegében még vallásos gondolkodásának és cselekedetei motivációjának egyik meghatározó eleme volt. Az 1683-as török támadást követően az európaiak a török elleni harcot ismét a kereszténység közös ügyének tekintették. Felelevenedett a keresztes háborúk régi szelleme a vallásos ideológia szintjén. Világi és egyházi hatalom ennek megfelelően egy célra kellett hogy egyesüljön, mégpedig a kereszténység ellenségeinek — ezúttal a töröknek — a legyőzésére.21 A pápa mind a vallási, mind a politikai ellentétek félretételére és erőik egyesítésére szólította fel a keresztényeket és Magyarország felszabadítását keresztes hadjáratnak nyilvánította.2 2 A keresztény szolidaritás gondolata olyan országokban hatott, ahol a katolikus klérusnak jelentős befolyása volt, így pl. Olaszországban, a Habsburg-császárságban és Spanyolországban; Franciaországban pedig az említett néhány évben. Mindezek után felmerül a kérdés, hogyan állítják be e művek a török- ellenes nemzetközi szövetség létrejöttekor és azt követően folytatott francia politikát? Mivel a keresztény szolidaritás gondolatának egyik leglényegesebb eleme az volt, hogy a keresztények egyesítsék erőiket a török elleni harcra és tegyék félre ellentéteiket, így át kellett valahogy hidalniuk azt az ellentmondást, hogy XIV. Lajos miért nem csatlakozott a Szent Ligához. Szinte mindegyik műben megtalálható az az érv, hogy XIV. Lajos, bár előnyös helyzetben volt a császárral szemben, a békekötést választotta azért, hogy a császár a török ellen tudja fordítani haderejét. A régensburgi fegyverszünet teremtette meg a lehetőséget a törökellenes nemzetközi szövetség létrejöttéhez, és ez XIV. Lajos hozzájárulása a török elleni harcokhoz.23 Ezzel az érvvel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy van igazságtartalma, hiszen a Habsburg 59
