Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon

részében sziklába vágott lépcső vezet az északi várfal alatt megbúvó bonyolult folyosórendszerbe, mely itt-ott kisebb helyiségekké tágul, sőt észak felé három lőrésszerű nyílással is rendelkezik.

Az alsó varnak a már említett kaputorony bejáratán kívül egy másik kapuja is van. Itt egy kisebb méretű farkasvermet átívelő felvonóhídon át vezetett az út az alsó vár északkeleti sarokbástyájába. Az alsó vár három szögletén, északkeletre, északnyugatra és délnyugatra bástyák emelkednek. Az északnyugati és a délkeleti sarokbástyán nyíló tölcsérbélletes ágyúlőrések részben napjainkig fennmaradtak.

Az alsó vár érdekes létesítménye a 270x300 cm szájnyílású mély kút, mely 20 m mélységig ki van tisztítva, de a fenekét még nem érték el. E kút üregébe a vár külső védelmi övéből sziklába vágott titkos bejárat vezet.301

Az egri kiéheztető 1687. évi blokád során Sírok várát cfHerbeville tábornagy vezette szövetséges csapatok zárták körül, s a törökök csak kétnapi kemény ágyúzás után hódoltak be.3013

A vár visszavétele után, 1687-ben felvett kamarai leltárba a felső várban 6 régi kőházat, 2 kőboltozatot (valószínűleg az ún. ,,mulató”-t), 1 pincét, s

29. kép. A siroki vár maradványainak látképe

293