Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
ami tükröződik a felső vár felvázolt leírásában is, sziklába vágott 6 részből álló folyosórendszert regisztráltak.302 Az alsó vár északi fala mentén 13 kétszintes török faház&t vettek lajstromba,303 melyeknek sziklába vágott cölöplyukait fel is tárta a régészeti kutatás. Az alsó vár déli fala mentén, részben sziklába mélyítetten az istálló épülete húzódott. A leltár leírása szerint a törököknek itt 2 kőbevágott és 1 fából épített istállója állott,304 nyilván a katonalovak s valószínűleg néhány fejőstehén számára. Figyelmet érdemel, hogy az alsó vár nyugati falába faragással díszített sok kő látható másodlagos beépítésben, melyről feltételezik, hogy egy közeli falu román templomából valók. Pásztor József feltételezi, hogy ez a falszakasz talán török építésű, illetve átépítésű.305 Szinte egyedülálló sajátossága a siroki várnak az, hogy az alsó várba a két kapu kis mérete miatt csakis gyalogos, vagy lovas mehetett be, ugyanis kocsik áthaladása azok szűk volta folytán nem volt lehetséges. Az alsó várból a felsőbe pedig kizárólag gyalogosan lehetett feljutni. Természetesen a hódítók Sírok várára is gondot fordítottak; — s 1644-ben még a gyöngyösieket is igénybe akarták venni a „Siroka”-i vármunkára, de ez akkor nem sikerült nékik, mivel azt már 1634-ben megtiltotta Ibrahim budai beglerbég.306 Valószínű, hogy a siroki vármunkára is csak a Tárnától keletre fekvő falvak népét vehették igénybe, akárcsak Eger esetében.307 Kuriózumként érdemes a megemlítésre, hogy nem csupán a vár alatti sziklákon, de az alsó és a felső várat elválasztó sziklafalban is méhkaptárok befogadására kivájt fülkék találhatók. Tudjuk, hogy a méz a törökök étkezésében fontos szerepet játszott. De erre utal az is, hogy a már említett 1687. évi kamarai leltárban nemcsak kaptáros méhekről van szó, de 12,5 hordó mézről is említést tesznek.3 0 8 A siroki vár török őrségének létszámáról és összetételéről nem volt adat feltárható. A siroki törökök sem lehettek biztonságban, hiszen például egy 1630-as török levéltári adat arról tájékoztat, hogy akkor 20 siroki muzulmán katona esett a magyar portyázók fogságába.309 A meglehetősen nagy kiterjedésű - mintegy 100 m hosszú és 30-35 m széles - vár igen gyenge tüzérséggel rendelkezett. Felszabadulásakor mindössze 4 kisebb löveget, azaz tarackot („tormenta minora taraczk”) és 31 szakállaspuskát — kétségtelenül az ún. duplaszakállasokról van szó - találtak a kamarai leltározói a siroki vár falai között. A tarackokhoz 300 golyóbis 294
