Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
** is bőven volt erdő a nagy mezőváros körül, s kivált összefüggő erdőség fogta körül a települést délnyugat—nyugat—északnyugat felől.224 „A hevesi erdőt az itt lakos pogány vagdalta le és hordotta el a maga szükségére. Végtére csak haraszt és esete lett belőle.” Kivált azért irtotta az erdőt a hevesi törökség, „mert félt kijárni Hevesről.” Mihelyt ugyanis oda talált menni a török, a kereszténység ottan az erdőben lappangott és mindjárt elkapta a törököt. S ha kézbekapta - vallják később - elvitte rabnak Fülekbe, vagy Szendrőbe.2 2 5 A különböző török adóösszeírásokból tudjuk, hogy Hevesen is a hatvani szandzsákon belül náhije működött.2 2 6 A hevesi török palánkvár fegyveres erejétől csupán egyetlen adatot sikerült találnom. 1626-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelem szerint a palánkban 200 lovas és 300 gyalogos katona szolgált.227 Láthatóan nagy súlyt fektettek a hódítók hevesi várak katonai erejére, hiszen a kis palánk 500 igazhitű harcosával szemben a lényegesen nagyobb és fontosabb hatvani várban ugyanakkor a fejedelem csupán 600 katonáról tudott.228 1685 hozta meg Heves felszabadulását is az oszmán uralom alól. Miután Heisler és Mercy Vác felől merészen előretörve rajtacsapásszerűen, október 12-én elfoglalta a szolnoki várat, a szövetséges csapatok tovább nyomultak északkeleti irányba, s október 19-én birtokba vették a hevesi palánkvárat. Egy röviddel később kelt híradás szerint „.. . amikor Szolnokot megszállták, ugyanakkor égették fel (ti. a törökök, S. I.) Hevest.”229 Jól jellemzi a város pusztulását, hogy felszabadítása után 12 esztendő múltán is üres, csupán néhány taksást írtak ott össze.230 Heves új lakosságának magja csak 1697—98-ban verődik különböző helységekből össze,231 akikkel leromboltatják az erődítmény felégetett palánkfalát, elegyengettették földtömését és a sáncot. Ma már semmi, — még csak utcanév sem emlékeztet a hajdan oly fontos török várra, a pasalik egri székhelye déli elővárára. Sajnálatos tényként kell regisztrálnunk, hogy a nagyarányú hevesi építkezések során nem kerültek elő, vagy inkább valószínűleg, nem figyeltek fel a netalán előbukkanó palánkfal maradványaira. Eger A jól kiépített egri vár török kézen a 91 esztendős oszmán uralom alatt szinte semmit sem változott, noha hatalmas kiterjedésű és kulcsfontosságú pasalik székhelye volt, melyhez az 1660-as években, Evlija Cselebi szerint 5 szandzsák: a szolnoki, a hatvani, a szegedi, az egri és a gyarmati tartozott 232 18* 275
