Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
Bár semminemű adat, vagy illusztráció nem maradt fenn a hevesi török palánkvárról, de bizonyosnak kell tekintenünk, hogy a falakat szárazárok és sánc gyűrűje vette körül, s hogy a külvárost is palánkfal övezte. így vélekedik erről egyébként Soós Imre is.213 Eger vára 1552. évi ostromára Szolnok felől felvonuló török hadak hódoltatták be Hevest, de figyelemre méltó, hogy a XVI. század utoljáig magyar földesuraik még szabadon élhették és gyakorolhatták jogaikat.214 A budai beglerbég felismerve Heves kiváló stratégiai helyzetét és jelentőségét Eger ellenében — a kulcsfontosságú, erős magyar végvártól csupán 35 km-nyire — 1557-ben palánkvárat szándékozott Hevesen emelni.215 Ekkor azonban ismeretlen ok folytán nem lett a dologból semmi, mert Soós Imre szerint csak 1584-ben építette meg végül is a török Hevesen a palánkvárat, kiegészítve és e térségben teljessé téve végvárvonalát.216 Soós, Bo- rovszky Samura hivatkozik, de sajnos nem ismeretes az a forrás, ahonnan ez a mindenképpen fontos adat származik. Az bizonyos, hogy 1598 körül a hevesi török vár már áll, mivel a gyöngyösiek akkor már a javításánál működnek közre 211 A Gyöngyös városiak egy panaszából megtudjuk, hogy a jómódú hódoltsági várost 1641-ben ismét vármunkára akarták kényszeríteni Hevesen, de Ibrahim budai pasa megismételvén 1632-ben kibocsátott fermánját, azt nem engedi meg.218 Rendkívüli jelentőségű tény az, hogy a törökök elűzték Heves mezővárosból a lakosságot, akik azután távol a településtől, a határ északnyugati szögletében Kis Heves néven új oppidumot hoztak létre,219 melyet egy 1635. évi összeírás „újonnan betelepített’-nők említ.220 E folyamat nyomán az ősi, de török lakta Heves a magyar lakta Kis Hevessel szemben a Nagy Heves nevet nyerte. A palánkvár melletti külvárosban csak törökök telepedtek meg, s oda magyar adószedő nem tehette be a lábát. Mint egy összeírás említi: „Nagy Hevest az egri török élte,”221 azaz az egri pasalikhoz tartozott. Nagy Heves határát a kis hevesiek nem élhették, amint azt a vármegye egy 1660-beli határozatából megtudjuk.222 A XVII. század során a hevesi törökök is állandó harcban álltak a magyar erőkkel, de láthatóan nem mindig sikerrel. Erre utal az az adat is, mely szerint egy 1630. évi török feljegyzés elárulja: a török végvárvonal megtámadása során 60 janicsár esett fogságba, akik közül 4 a hevesi palánkvár védelmében jutott keresztény kézre. Az ónodi, a szécsényi, a nógrádi és a gyarmati magyar végvárak katonái az évben a hevesi várból 32 mozlim harcost ejtettek foglyul, kik közül 6 meg is halt.223 A Hevest támadó magyarok jó rejtekhelyei találtak a körülötte elterülő erdőségben. Még a XVIII. században 274
