Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
hevesi ispánsági várat némileg beljebb, kissé a templom felé terjedően tételezzük fel, valamelyest a Fő és a Hunyadi János utcák délnyugati vége közé terjedően. őszintén meg kell vallanom, hogy már kutatásom első fázisában is valószínűnek tartottam, hogy a törökök hevesi palánkvára nem a Hanyi ér keleti partján, a Fácányosban állott, hiszen bőséges tapasztalat áll rendelkezésünkre arra nézve, hogy a hódító oszmánok ún. külvárosa mindig a vár mellett, ahhoz simulóan, azzal szoros kapcsolatban volt. Sajnos Evlija Cselebi érthetetlen módon nem járt Hevesen, így nincsenek idevágó török települési adataink a várat és a várost illetően. Major Jenő szerint a törökök erődítményüket nem az ősi ispáni vár helyén emelték, hanem a mai városcentrumban, a November 7. térnek, s az azt környező, attól kissé keletre fekvő területnek megfelelően. így tehát a törökök hevesi várának is a közepén emelkedett a Szent Márton templomból átalakított iszlám mecset és mináré.208 Az kétségtelen, hogy nem csupán az 1780-as években a II. József-kori I. katonai felvétel idején,209 de még 1856-ban is ez a várnak tulajdonított terület zömében üres, alig beépített. A vár körüli középkori telkek helyén két kastély és parkszerű hatalmas zöldterület található.210 Úgy vélem, hogy bízvást elfogadhatjuk azt a véleményt, hogy a hevesi török palánkvár a mai város középpontjában, a November 7. téren, szűk mellékén, s a tőle kissé keletre fekvő területen állott. Az hogy a hevesi török vár az ősi mezőváros településével állott igen szoros kapcsolatban — tehát nem a távoli Hanyi ér mellett kell keresnünk —, abból is döntő egyértelműséggel következtethetjük, hogy a városból kiüldözött magyar lakosok a XVII. században arról tesznek említést egy panaszlevelükben, hogy „... Nagy Heves falunak.. . határában most török fortalitiumja és oppidumja vagyon.”211 De ezt támasztja alá — ha csak közvetve is — 1685-ben a vármegye törvényszéke előtt az ügyész által egy asszony ellen emelt vád, mely szerint „bémenvén Hevesben, a hevesi török nézőben bűbájos aszszonyi állathoz ... Heves várából az néző aszszonytúl hozván étetőt” félje megmérgezésére.212 Nyilvánvaló, hogy a bűbájos hírben álló török nézőasszony nem a várban lakott, hanem a mellette fekvő ún. külvárosban; de török szokás szerint az is palánkkal lévén körülvéve, a vár és a város egymás- mellettisége egy fogalommá olvadt. Hiszen egy mondatban egyszer „He- ves”-ről másodszor pedig „Heves várá”-ról van szó. Eger vár és város esetében is többször találkozunk levéltári forrásokban hasonló fogalmazással, meghatározással. 18 Magyar és török végvárak 273
