Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

R. Várkonyi Ágnes: Török-magyar végvári rendszer és Buda ostroma az oszmán hatalom visszaszorításának terveiben

felelősséget — íija Pucheim —, s az tovább hárítja a Zeughausra. Éppen a közelmúltban történt meg vele, hogy amikor Bécsbe írt a Zeugmeisternek, hogy küldjön már végre muníciót és több lőport, azt a választ kapta, hogy „Bécsből tilos lőport kiszállítani, mert ott sincs elegendő.”2 4 A két várat el kell látni hadfelszereléssel, lőporral, de időben és nem az utolsó percben. Mert ha csak az egyik vár is elveszne lőporhiány miatt, mit segíthetne a császáron és királyon, hogy a vár parancsnoka ott hal meg a vár­ban, vagy láncraverve elhurcolja a török a halálnál is kegyetlenebb fogságba, ha közben veszendőbe megy egy olyan fontos erődítmény, amit még 10 000 forinton meg lehetne tartani, de eleste után 10 millióért sem lehetne vissza­szerezni. Ha jól megszervezik a hadjáratot, be fog bizonyosodni, hogy a törökök már jó régen nem azok, akiktől rettegve fél mindenki. Érsekújvár elestének és következményeinek okait részletesen taglalva leszögezi, hogyha figyelmeztetéseire és tanácsaira hallgatnak, Montecuccoli haderejének bevetésével meg lehetett volna a várat menteni.2 5 Részletesen ír az 1663-as hadjárat alkalmával a császári kormányzat mulasztásairól. Meg­említi a számára egyik legfájdalmasabb következményt, azt, hogy török csapa­tok égették végig Morvaországot. Gyalázat ami történt — írja - mert 2 ezer lovas katona könnyedén megvédhette volna e véres könnyhullatással megsira­tandó betöréssel szemben az országot. Leszögezi, hogy az elkövetkezendő 1664. évi hadjáratot rendkívül nagy előkészítéssel, alapos felkészítéssel 1664 április elején kell elkezdeni. A had­járat korai elkezdése mellett szól sok más példán kívül az is — írja —, hogy 1594-ben Mátyás főherceg április 20-án kezdte megostromolni Esztergomot és Tiefenbach ugyanakkor Hatvant. Előterjesztésének lényege: a hadjáratot Esztergom ostromával kell meg­indítani. A muníciót, gyalogságot a Dunán könnyen leúsztathatnák, csak a lovasságnak kellene a szárazföldön megtenni az utat. Még mielőtt a török hírt szerezhetne a támadásról. Esztergom ostromával ugyanis elszigetelnék Érsek­újvárt az utánpótlástól. Az ostrom sikerének érdekében a Felső-Magyar­országi magyar csapatok az ottani határőrkatonasággal együtt törjenek be az északkeleti török határőrvidékre. így a török erejét széthúznák és elszigetel­nék, visszatartanák az északkeleti, keleti várak őrségeit — főleg Egerét — a Duna menti fő hadműveleti területről.2 6 Minden régi feljegyzés, ami kezében van arról tanúskodik — írja Pucheim —, hogy Alsó-Magyarországon mindig kitűnően sikerültek a had­műveletek akkor, ha egyidejűleg Felső-Magyarországon is támadást indítottak. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom