Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
R. Várkonyi Ágnes: Török-magyar végvári rendszer és Buda ostroma az oszmán hatalom visszaszorításának terveiben
Elterelő hadműveletnek azt ajánlja, hogy Eger térségéből a Tisza irányába induljanak le a magyar felkelők, majd Szolnoktól forduljanak Pest felé, s a Duna mentén menjenek fel Esztergom tájáig úgy, hogy a török felmentősereg útjából mindent pusztítsanak el. Pucheim terveiből kitűnik, hogy Buda ostromát is mérlegelte. Tudjuk, a magyar politikusok ugyancsak számítottak rá, hogy az 1664-ben meginduló támadó háború Buda visszavívásával zárul. Pucheim Relatioja azonban nem fogja át az egész hadműveleti területet. Nem tudjuk egyelőre megmondani, hogy kitűnő helyzetelemző Relatiojában miért nem ír az eszéki hídról. Holott az eszéki hídfő elfoglalása és a híd felégetése, mint az egyik leghatásosabb hadművelet már a 16. században is foglalkoztatta a kortársakat. Különös az is, hogy noha már Régensburgban elfogadták a támadó háború nyitányának számító téli hadjárat tervét, s Hohenlohe már megérkezett csapataival Magyarországra, sőt ezekben a napokban Zrínyinél dolgozzák ki a részleteket, s nagy erővel folynak az előkészületek, Pucheim minderről — Relátiojanak tanúsága szerint — mit sem tud. A lényegen azonban nem változtat. Lényegbevágó dolgokban a török elleni háborúról Pucheim császári generális ugyanolyan felismerésre jut, mint Zrínyi és néhány magyar kortárs.2 7 Rövid áttekintésemben semmi többet nem kívántam érzékeltetni, mint azt, hogy Buda sikeres megvívásában hosszú időszak széles körű tapasztalatai összegeződtek. Nem elszigetelt várként vették célba. Mérlegelték a török végvárrendszer valamennyi erősségének potenciális helyzetét, s azt, hogy Buda védelmében milyen feladatokat lát el. Buda sikeres ostromáig hosszú út vezetett, s ezt az utat magyarok és nem magyarok nemcsak súlyos véráldozatokkal, hanem igen nagy tudással, átfogó látásmóddal, az oszmán világ és a keresztény Európa évszázados küzdelmeit szakadatlanul vizsgálva, abból egyre többet tanulva építették ki. JEGYZETEK 1. Aussage Eines gefangenen Türrckhen in Brün. 1663. szeptember 7. Bécs Haus-Hof u. Staatsarchiv. Mainzer Erzkanzlerarchiv, Reichstagsakten Fase.: 218. 2. Káldy-Nagy Gyula: Szulejmán. Bp. 1974. — Inalcik, Halil: Military and Fiscal Transformation in the Ottoman Empire, 1600—1700. Archívum Ottomanicum VI. 1980. - Eickhoff, R.: Venedig, Wien und die Osmanen. Umbruch in Südosteuropa 1645 — 1700 München 19732. — A téma nagy irodalmát és a hazai kutatási eredményeket is összefoglalta legutóbb: Hóvári János: Az Oszmán Birodalom és a Levante-kereske2 Magyar és török végvárak 17
