Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

R. Várkonyi Ágnes: Végvár: állam, társadalom, mentalitás

János szécsényi kapitány, minden részletre kiterjedő aprólékossággal. Ismerteti a tűz okát, elmondja, hogyan terjed szét a városiban, beszél a károkról, a török rémületről. Egyik részletét idézem: „Kapu is három égett meg... Második az várban való kapu az kin Mátyás király palotájába juttanak...” Az város egészen, az Török Bálint házától fogvást megh égett, de „Mátyás király palotái megh maradtak.”1 Buda ekkor csaknem száz éve török. Ezek a végvári katonák mégis ismerik, mint a tenyerüket. Mindent tudnak róla és 1635-ben nagyon fontos számúikra, hogy Mátyás király palotája nem égett meg.

Buda a kor magyar tudatában mindvégig maga az ország, s az ország a régi magyar állam a királyságot jelképező Mátyás palotájával együtt. Ezért fejezi ki számomra ez a levélrészlet a budai tűzvészről nagyon szemléletesen a végvárak, a végváriak történelmi feladatát, a magyar államiság átmentését.

A feladatot a történelem adta. Vállalásáról, miben valóságáról és végbeviteléről sokat vitáztak régen is és ma is a történetírók. Előadásomban az állam, a társadalom és a mentalitás egymással is összefüggő nagy területeiről vázolok néhány idevágó kérdést:

Milyen jellegű állam megőrzését szolgálták a végváriak?

Ismeretes, hogy az oszmán támadás, mint nagy történelmi kihívás, nemcsak Magyarországot érte, hanem mélyen hatott egész Európára. A fegyveres harc pedig csupán egyik megjelenési formája volt a kihívásra adott válasznak. Lényegében Európa és Magyarország is a török támadásra nagy megújhodási mozgalmakkal felelt. Az egyik ezek közül az újtípusú állam megteremtése volt, a másik a reformáció. Alapjául a szűkebb értelemben vett európai tágabb értelemben a világgazdaság kialakulása szolgált. Ösztönzőt, mindezt a feudális megbontó vagy belső társadalmi átrendeződésre kényszerítő szociális mozgalom és a 16—17. század tudományos foradalma.

Ma már közhely, hogy az oszmán hódításra adott válaszok, átfogva a katonai, hadászati, diplomáciai, eszmei területeket, mindenütt az újtípusú államok szervezésében jöttek létre, úgy, hogy létrehozták a centralizált közigazgatást, a korszerűen rendezett