Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Sugár István: Az egri vár gazdálkodása a XVI. század végén
ben könnyű. Volt eseit, amikor a csereposztóval megjárták Lengyelországot is, s ez a nehéz ügylet nem kevesebb, mint nagy költségeik árán két hónapot vett igénybe. Figyelmet érdemel azonban, hogy a vár kifejezetten értékesítés céljából is vásárolt bort és szövetet, hogy azután azokat tisztes kereskedői haszonnal adja el. 6. Az egri vár jövedelmeinek utolsó kategóriáját a felvett pénzkölcsönök és birtokzálog összege képezte. Készpénzben csupán 686 forintot vettek fel, az inscriptio keretében pedig egy-egy Békés, Nógrád és Zemplén vármegyei kis falut vetettek zálogba. Erre kamarai támogatás híján rákényszerült \a vár, s láthatóan részét képezte az önfenntartásra való gazdasági berendezkedésnek. Ügy a Kamara, mint a vár is, nagy súlyt fektetett valameny- nyi jövedelemforrásból nyerhető —, ha úgy tetszik, gyakorta kipréselhető — maximális bevétel teljesítésére. Már egy-egy bevételi tétel kiesése is súlyos, és anyagilag csak nehezen, vagy éppen sehogyan sem kiegyensúlyozható problémát okozott a gazdálkodás sima menetében. Éppen ebben a körülményben rejlik a magyarázata annak, hogy előfordultak az amúgy is gyenge termelő- és adózóképességű falvakban az executiók; a várbeliek ugyanis gyakorta csak ennek a révén juthattak hozzá az őket megillető és életüket jelentő jövedelmükhöz. Ez a körülmény, ha emberileg nem is indokolja, de gyakorlati kivitelében egyértelműen magyarázza a dézsma- és főleg az adóbehajtás során észlelt erőszakot. Az egri vár gazdálkodása kapcsán okvetlenül meg kell említenem, hogy 1594—95-ben a katonaság évi zsoldszükséglete 29,382 forint volt, s ebből a tekintélyes összegből csupán 1,2%, azaz 306 forint maradt restanciában, ami úgy hiszem, igen jó eredmény. A magyar gyalogosok teljes zsoldjukat készpénzben vették fel. A magyar huszároknál már más volt a helyzet, mert azok hópénzük 43%- ához készpénzben jutottak, s többi 57%-hoz viszont gabonaféléket, bort, sót, szalonnát és posztót vásároltak. Lándzsájuk céljára vaslemezt is kaptak. A német zsoldosoknál merőben más volt a helyzet: ők zsoldjulknak csupán 4,8%-át váltották meg élelmiszerben, a 95,2%-át pedig készpénzben kapták meg. Zsoldjuk terhére a ga152
