Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

Sugár István: Az egri vár gazdálkodása a XVI. század végén

bonafélék mellett vajat, túrót, sajtot, malacot szereztek némi posztó mellett. A németek egyébként általában 1—2 hetente vették fel esedékes zsoldjukat, szemben a magyarokkal, akiket havonta fizették.

Eger gazdálkodásáról szerzett adatok — úgy érzem — jelentékenyen kiegészítik az ország egyik legjelentékenyebb végváráról eddig tudottakat. Kutatásaim már eddig is arra mutatnak, hogy a várszámadások sehol másütt meg nem szerezhető hadtörténeti, hadszervezeti, építési, gazdaságirányítási és gazdálkodási, nem utolsó sorban pedig ,a végváriak életmódjához •— a kapitánytól az utolsó 'vitézlegényig — rendkívül értékes adatokkal szolgálnak. Ügy érzem tehát, hogy okvetlenül jel kell tárni a magyar végvárak itt-ott lappangó töredékszámadásait, el kell végezni — a lehetőségek keretein belül •— összehasonlító vizsgálatát, mert csajk áztok adatai birtokában válnak teljessé a végvárakra vonatkozó ismereteink.

153