Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - A feltárás sajtóvisszhangja
„Régi és állandó panaszok ostroma alatt lapunk munkatársa ma délelőtt látogatást tett az egri vár öreg bástyáin és bizony szomorú tapasztalattal jött vissza onnan. Egernek ez a vár adott történelmi nevet. De ezt mintha már elfelejtette volna Eger közönsége. Mert más városnak, ha ilyen történelmi dicsőséges emléke volna, gondozná, karban tartaná, óvná, védené, szépítené azt, hogy ha ihletett lélekkel a régi kövek közé jön példát keresni, lelket edzeni idegenből a bús magyar vándor, büszkén mutathasson rá, hogy íme, ezeken a bástyákon vívták ki dicső elődeink az egri nevet. Hősök emlékszobrainak leleplezési ünnepén, vitézi ünnepeken, milyen gyakran halljuk szavalni, ékes mondatokban szónokolni, hogy »csak az a nemzet lehet nagy, amelyik nagyjait becsülni tudja!« Nem akarunk erős kifejezést használni, de nézze meg akárki az egri várban a Sötét-kaput, Dobó István síremlékét. Hát így becsüljük meg mi egriek a mi nagyjainkat? Mintha gazdátlan volna az egész vár. Mintha ezek a bástyák nem a magyar vitézségnek, nem a mi nagy elődeink áldozatos hazaszeretetének örök dicsőségű hősi emlékei volnának, hanem csak valami haszontalan szürke omladék. Aki látta a kis osztrák városokat, csak Grázot, vagy Salzburgot, tudja mit lehetne csinálni ebből a várból minden különös költség nélkül is egy kis akarattal, pláne jó akarattal. A várnak az Érsekkert után Eger legszebb sétányának kellene lennie. A nyugati bástyáról csudaszép kilátás nyílik a városra. Az idegenek, akik Egerbe jönnek, sohasem felejtenék el ezt a panorámát. De sajnos a mai viszonyok között meg sem láthatják, mert a vár nyugati bástyái el vannak zárva a közönség elől. Nyissuk meg a vár egész területét a publikum számára és találjunk rá módot, hogy ez a szent hely Egernek leglátogatottabb, legkedveltebb és legszebb helye legyen. Milyen könnyű volna pedig egy szép tavaszon arra ébredni, hogy fe?nn az egri vár bástyáin árnyas ligetek, parkok, padok várják a közönséget. A történelmi emlékhelyeket díszes emléktáblák jelölik meg. Nincsenek többé panaszok elzárt kertek, elzárt bástyarészek miatt. Vasárnapokon, vagy ünnepi, csillagos estéken zenekarok, énekkarok koncerteznek, szerenádoznak a Dobó utca fölött emelkedő bástyákról... Öh, ha ez egyszer már így lenne! (k. a.)”18 1925. augusztus 29-én megérkezett a vegyesdandár-pa- rancsnoksághoz az egri vár Bolyky-bástyájának a cserkészek részére való átengedéséről szóló engedély a honvédelmi minisztertől. A miskolci dandárparancsnokság ezt közölte az egri hon- véd-állomásparancsnoksággal, mely a rendelet másolatát megküldte Lénárt Jánosnak.19 27
