Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - A feltárás sajtóvisszhangja

10. kép. Kaszárnyaterem végződése a Gergely-bástyánál A feltárás előtt 1830-tól kápolna (1929) A munka meggyorsult. Augusztus hónapban és az iskolai év megkezdése után, amíg a szüret előtti jó idő tartott, a diá­kok munkája nyomán annyira haladtak a feltárással, hogy aa újságírók érdemesnek tartották, hogy szinte naponta leszállja- nak a föld alá, és végigjárják a szabaddá tett folyosókat. A ha­zafias érzés ébreszgetését, a korra jellemző irredenta gondo­latokat, s a jövő hasznának ígéretét fogta össze a Város a föld alatt című cikkében Kelemen Andor, 1925. szeptember 14-én.2u A szeptember 16-iki számban pedig kedvcsinálónak végigve­zette olvasóit, Pálosi Ervin dr. kalauzolásával a kiszabadított folyosókon, termeken: „Többször említettük már, hogy az egri vár földalatti alagútjainak föltárásán, járhatóvá tételén fáradozik lelkes csapatával Pálosi Ervin dr., az érseki jogakadémia fiatal tanára. A nagy és szívós kitartást igénylő munka már jóval tül van a kez­detén. A Bolyky-bástyán a kazamaták régi közismert nyílása, diák­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom