Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A várfeltárás kezdeti próbálkozásai - Az egri vár a századfordulón
te akkor... mikor egyik bástyája valál szép Magyarországnak. De az idő, ez a kíméletet nem ismerő nagyhatalom, téged is megemészt, flágfed is el fog tünitetni a föld színéről mint annyi sok más tartóit a szép idők viharának, hogy semmi sem maradjon a méltatlan utókornak. Ott áll még a »Bebek-erőd«, süppedő talajával, azt a hitet keltvén a sétáló közönségben, hogy alól rejtek utak, titkos barlangok zárják magukba a török idők drága emlékeit. Mai nap a területet arra használják, hogy Eger régi testületéinek majálisára tarack lövésekkel figyelmeztessék a mulatni vágyó egri népet. Négy-öt tarck hirdeti ily napokon a majális kezdetét s nagy gyermekcsoportok gyönyörködnek a felrepülő szalmacsóvák lebegő mozgásában. Innen le lehet látni abba a Törökkertnek nevezett toronymaradékba ... (melynek) földjét most a honvédség műveli, kerti vetemé- nyeket termelvén benne. Ugyancsak a Bebek-erődből lehet feljutni a most Kálváriának nevezett s búcsújáró helyül szolgáló bástyaoromra, melynek tetején három kereszt... Gyönyörű kilátás nyílik a dombtetőről Eger egész határára. Látni a kisebb-nagyobb szőlőhegyektől körülfogott várost, összezsúfolt házcsoportjaival s lehet látni a távolban kéklő Mátrát elő-előtűnni... Keleten az Eged szőlőhegy emelkedik ki a környező dombok közül... A kálvária tövében Dobó síremléke a »setét kapu« nyílásában, mely szerényen hirdeti a nagy hős dicsőségét, körülötte pedig a korabeli ágyúgolyók nagy tömege képezi a babérkoszorút. Ott áll az emlék a hazaszeretet példájaként, mely fennenhirdeti az egri utódoknak, hogy semmit sem ér az élet szabad, független haza nélkül. Háta mögött emelkedik az egri határban talált honfoglaló hősök emlékére emelt szarkofág, megemlékezése a hálás egrieknek. A vár nyugati részét a laktanya foglalja el, melyből zaj, zúgás hirdeti, hogy itt a földjeiktől elszakított fiúk szedik magukba a hadászat elemeit. A déli oldalon a kálvária tövében a falba épített kis szobácska áll, egy régi várablak talán, most kis harangjával hirdetője a várba járó búcsús nép közeledtének. Nyáron gyakran hallatja kellemes hangját, télen pedig csak elvétve adja tudtára a lakosságnak a város valamely házának tűzbeborulását. Tetejéről nem egy bánatos dal száll tova a sötét éjbe, mely egy-egy, falujától messze elkerült katona szívfájdalmát jelzi. Kellemesen lepik meg az Ó-kapun a várba jutó látogatót az út mentén felállított, Krisztus kínszenvedését jelző stációk... A város és a vidék ájtatos közönségének búcsújáró helyei ezek amelyeket a nyári ünnepek, de különösen a híres servita búcsúk alkalmával néha 50— 60 000 ember is felkeres. A vár belsejét zöld pázsit s remek fák borítják, melyek terebélyes ágikkal kellemes üdülőhelyül szolgálnak a nyári nap izzó hevétől el15
