Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A várfeltárás kezdeti próbálkozásai - Az egri vár a századfordulón

4. kép. Légi felvétel Egerről Baldigara alaprajzával (1936)

tikkadt környék lakóinak. Az Egerbe érkező idegen, — sajnos nagyon kevés, — nem mulasztja el, hogy meg ne tekintse a romladékát e sok ostromot kiállt várnak, mely egykor a hazaszeretet fészke volt, most néma hirdetője a régmúlt dicsőségnek, mely után keserves könnyeket hullajt a méltatlan ivadék.”7

S mit láthat a látogató 1907-ben? Az országos dalosünnep alkalmából írt Útmutatót Türk Frigyes Egerről. Ebben ezt olvashatjuk a várról:

„A város keleti részén, a piac fölött emelkedik a vár, tépett bástyáival, tátongó lőréseivel, Hazánkért, meg egy világrészért vívott küzdelmek babérja fonódik rá.

A külső-kapun belépve a vár piacára, s innen a belső O-kapun át a fellegvárba jutunk. Magas domb, a hajdani Szép-bástya emelkedik a közepén a kálváriával. Alatta Krisztus sírkápolnája, körülötte a stációk. Ezek mellett István király szobra áll, melynek megújított felirata így szól: »A magyar kereszténység 900 éves emlékére-«. Itt állott a Szent István által alapított székesegyház. Idők folyamán átalakult. Csak az az egy gótikus oszlop áll. De ezen oszlop hatalmas mérete és mű16