Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
Függelék - Az egri vár kerámiai műhelyéről (1932-1945)
3- szor. Az Egri Érsekség világosan fenntartja azon jogot, hogy miután az egri várba csak egy út vezet s ennélfogva a kálváriára is ezen úton lehet feljutni, ez utat továbbra is minden háborítás nélkül szabadon használhassa, illetve a Kálváriára ájtatoskodni menők szabadon használhassák. 4- szer A Honvédelmi m. kir. Minisztérium az Eger városában fekvő s az ottan 306 számú telek jegyzőkönyvben 27 rend. és 3689 hr. számi alatt az Egri Érsekség nevére jegyzett várat és az ahhoz tartozó telekből a jelen szerződés értelmében lejegyzendő részt, az ezen található épületekkel együtt a Magyar Állam javára, a honvédség elhelyezése céljából ezennel átveszi, kötelezi magát a vár falait és a vártelken található épületeket saját javadalmazásából fedezendő költségén fenntartani, s illetőleg magára vállalja, hogy azoknak a szükséghez képest leendő átalakítását az Érsekség minden hozzájárulása, költsége és terheltetése nélkül saját költségén eszközlendi. 5- ször. A Honvédelmi m. kir. Minisztérium ezennel arra kötelezi magát, miszerint a várba vezető egyetlen út használatában az Egri Érsekséget, illetve a Kálváriára menő ájtatoskodókat nem akadályozandja, illetve annak háborítás nélkül szabad használatát megengedi. Jelen szerződés Ö császári és Apostoli királyi Felségének 1870. évi jún. 3-ról kelt legmagasabb értelmében a Vallás és Közoktatási m. kir. Minisztériumnak, egyik szerződő fél, az Egri Érsekség által előleges jóváhagyás végett bemutatandó lesz. Minek nagyobb erejére nézve szerződés két tanú jelenlétében a szerződő felek által aláíratott, a szokásos pecsétjükkel ellátta tott. Kelt Budán, június hó 25-én. 1871. A minisztérium vezetésével megbízott m. kir. Miniszterelnök helyett: Hollán s. k. államtitkár, (P. H.) Bartakovics ... m. p. egri érsek. (P. h.) Jelen hivatalos másolat hitelére Eger, 1905 évi szeptember 20-án. Kronberger s. k. érseki iktató. (P. H.) Az egri vár kerámiai műhelyéről (1932—1945)* A gazdasági válság eredményeként 1931 végére Eger város háztartása is a csőd szélére került. Vele az egri vár feltárásának ügye is. Az a kevés pénzbeli támogatás, amit a várfeltárás évenként a várostól, a kincstártól, nemegyszer magánosoktól kapott, megcsappant. A látogatók száma csökkent. Az eladott belépőjegyekből származott jövedelem a ♦ Teljes terjedelemben megjelent a Hevesi Szemle 1980. VIII. évf. 2. számában, 41-44, 135
