Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A felszabadulást követő évek eseményei a várban

várrész, amely szép kilátást nyújt. S ezen várrésznek megnyi­tása a várban nem okoz semmiféle akadályt.”168 Ugyanezen a napon született meg a határozat „a kazama­ták megnyitása a közönség részére” tárgyában. Ugyanekkor a polgármester-helyettes felhívta a műszaki ügyosztályt, hogy a várban „dr. Lénárt János tanár úrral és Ignácz Sándor gondnok úrral egyetemben tartson helyszíni vizs­gálatot”. Továbbá, hogy azokat a falakat és folyosókat, melye­ket a kazamatába betörők kibontottak, saját anyagi erejükből, házilag hozzák rendbe. Mind a szemle, mind a helyreállítás megtörtént, a kazama­ták újra fogadhatták a látogatókat.161 Dr. Lénárt János 1946 januárjától irányította újra az állag­megóvó és bemutató munkákat. A város az infláció alatt gya­korlatilag minimális értékű támogatást tudott csak adni. De a forint bevezetésétől a korábbihoz hasonló módon utalta ki az „Egervár ásatásainak vezetősége” címére, dr. Lénárt János nyugtájára az évi 500 forintnyi összeget.170 Annak ellenére, hogy „a belügyminisztérium alá rendelt számvevőség” vélemé­nye ezzel nem egyezett. A polgármesterhez intézett átiratában ugyan azt írta, hogy a „műemlékszerű építmények fenntartásá­val kapcsolatban az 1947/48. évi költségvetés kormányhatósági tárgyalása során igyekeztünk megfelelő hitelt biztosítani.. . minthogy azonban a vár nem a város tulajdona, abból a város­nak, illetve a városi pénztárnak semmi jövedelme nincs, így nem célunk, hogy a vári ásatásokra a város pénzéből költsünk, míg a bevételből a város . . .’’nem részesül.17/ E felfogás ellenére, a tanácsülésen történt megbeszélés ér­telmében 1948-ban, ha nem is elégséges mértékben, de a város támogatása újra szerepelt az iratok között. A támogatás rendel­tetés szerinti felhasználására aztán a számvevőség gondosan ügyelt, s semmi olyat nem engedett, ami nem volt egyértel­műén számszakilag helyes. Így pl. az 1947. évi számadáshoz igazoló jelentést kért, hogy miért fizetett 200 forint OTI-járulé- kot, amikor munkabér fejében csak 300 forintot? Nem is adta meg a felmentvényt, amíg tudomásul nem vette, hogy a ko­123

Next

/
Oldalképek
Tartalom