Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A felszabadulást követő évek eseményei a várban
rábbi hátralék kiegyenlítése miatt fordult elő ez az aránytalanság.172 A Magyar Államrendőrség Heves vármegyei Főkapitányság átirata ,,az egri várnak idegenforgalmi szempontból a közönség részére való megnyitása” tárgyában 1946. március 30-án az alábbiakat tartalmazza: Eger megyei város Polgármesterének, Eger Értesítem a Polgármester Urat, hogy az egri várat a közönség részére megnyitottam. A vár a közönség részére a nap minden szakában megtekinthető. Eger, 1946. március 30. Vm főkapitányság vezetője, Guba László sk. rendőrezredes. Kiadvány hiteléül: Pélyi Lászlóné r. alhdgy.”173 Az újramegnyitás után még három évig vezette dr. Lénárt János a vár ügyeit. Az utolsó jelentős munka a ciszternával szemben, a Zárkándy-bástya alatt levő folyosó feltárása volt 1948-ban. A bástya észak felé húzódó keleti oldalfalában tisztázott, feltárt kazamatába bevezették a villanyt is és a látogatók a folyosó végén volt beomlásig sétálhattak. Amíg a látogatók száma egyre nőtt, a feltárás lehetősége már nem. 1948. július 29-én kapott 200 forint174 elszámolását október 12-én kérték dr. Lénárt Jánostól.175 Az utolsó irat a várásatásokkal kapcsolatos kiadások ügyében 1949. augusztus 16-án kelt a számvevőségtől, a polgármester asszonynak címezve. Boma irodafőnök jelentette, hogy a 13 045/1948. számú határozat alapján a várásatási költségekre 200 forintot utalt ki dr. Lénárt János kezéhez. „Miután azonban nevezett a részére kiutalt összeg felvételéért nem jelentkezett, az államszámviteli utasítás 94. §-a alapján az utalvány megsemmisítendő.” A polgármesternő a 12 278/1949. számú rendelettel ezt megtette.176 Ekkor már folyt az előkészítése annak, hogy dr. Lénárt János az ügyek intézését és a várat leltár szerint átadja az időközben megalakult Heves Egri Múzeum megbízott igazgatójának, dr. Nagy Barnának. 124
