Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Bevezetés
BEVEZETÉS A magyarországi múzeumok becses darabjai a céhek működését dokumentáló tárgyak (céhpecsétnyomók, céhládák, céhzászlók, céhremekek, cégérek stb.) és iratok. A céhékben használt tárgyakat egyaránt számontartja a történeti, művészet- történeti és néprajzi muzeológia, Ezért általában a hazai múzeumainkban fellelhető céhemlékeket különböző gyűjtemények őrzik. Közel egy évtizede igen jó kezdeményezés tűzte ki célul a magyarországi céhes anyag teljes számbavételét, számító- gépes feldolgozását. Eredményeként két kötetben megjelent a magyarországi céhes anyag statisztikai szintézise. E számító- gépes adatfeldolgozás nyomán ismertté lett, hogy a céhes tárgyak jó része azonosíthatatlan a hazai múzeumokban. E tapasztalatokat így összegzik a céhkataszter összeállítói: „A múzeumok adatlapjaiból kiderült, hogy igen sok céhláda és céhedény eredete tisztázatlan. A céhládákból az idők folyamán egy ideig bennük őrzött céhiratokat kivették, és más gyűjteménybe, rendszerint valamelyik levéltárba tették át. így a múzeumokban maradt ládákról részletes szerzeményt napló adatok híján ma már igen nehezen állapítható meg, hogy melyik céhszervezet használatában voltak. Nagyjából ez vonatkozik a felirat nélküli, vagy hiányos feliratú céhedényekre, nem különben a köriratukból nem azonosítható céhpecsétnyomókru, céhzászlókra és behívó táblákra is. Más esetekben úgy tűnik, hogy több-kevesebb kutatómunka árán a tárgyakat használó céhek megállapítása eredményesen megoldható lenne . . . Sőt egyes tárgyak már maguknak a rajtuk található feliratoknak szakszerű megfejtésével azonosíthatók.”1 5
