Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Bevezetés
Egerben 1981-ben—a múzeumon belüli gyűjteményátadások kapcsán — valamennyi céhemléket (tárgyat és iratot) a történeti gyűjteménybe helyeztünk el. E gyűjteményrendező munka, a tárgyak azonosítása, meghatározása adta azt az ötletet, hogy a meglevő valamennyi céhes tárgyra vonatkozó ismeretünket revideáljuk, új adatokkal kiegészítsük, pontosítsuk és közreadjuk. Az egri Dobó István Múzeumot 1949-ben szervezték és hozták létre. A múzeumi szervezet megalakulásától kezdve több alkalommal kerültek be a gyűjteménybe (ajándékozás v. vétel útján), magánszemélytől vagy intézménytől, különböző céhes tárgyak. Ezekre vonatkozó összefoglalás mind ez ideig — az 1972- ben összeállított jegyzéken kívül — nem készült. 1972-ben figyelembe véve az általában konkrét céhszervezethez nem köthető, valamint a pontosan azonosítható darabokat, összesen 20 céhes tárgyat tartottak számon.2 Említésre méltó, hogy az 1972-es adatok között nem szerepelt egy egész sor gyűjteményben őrzött, leltározott céhzászló, egyáltalán kimaradtak a céhremekek és az egri szabócéh 1972- ben átvett anyaga. Ezek a hiányos adatok, melyek csak a felületes leltárkönyvi bejegyzésekre támaszkodtak, sajnos utóbb, szinte változás nélkül kerültek be az országos céhkataszter felmérő lapjaira, nyomtatott kimutatásaiba. Ezek előrebocsátása után a célunk az volt, hogy az egri múzeumban őrzött céhes tárgyakról lehetőség szerint mindent kiderítsünk. A latin mondás szerint „Saxa loquntur” — azaz „a kövek beszélnek” —, vagyis a régmúlt idők fennmaradt emlékeiből megfejthető a múlt. Bár az, hogy a tárgyak magukról beszélnek, sajnos csak féligazság, a tárgyak önmagukban mégis egy egész sor kézenfekvő v. útbaigazító adattal rendelkeznek (anyag, technika, forma, készítés módja, feliratok, feljegyzések stb.). Ezt nem hagyhattuk figyelmen kívül. Ezért elkészítettük valamennyi céhes tárgy részletes leírását, majd az adattárakból, naplókból, régi gyűjteményi nyilvántartási adataikat gyűjtöttük ki. Személy szerint a múzeum legrégibb