Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhládák

ünnepe: „divat volt a mesteremberek közt farsangkor lakozásokat tartani, ami abból állt, hogy a vidám, eleven természetű mesterlegények, különösen a szűcsök, vargák és csizmadiák a czéhládát köröskörül hordják a városban, s az atyamestertől a czéhmesterhez s így tovább nagy pompával viszik. A felvirágzott, koszorúzott czéhládát, magyar ruhás legények viszik, körülötte díszmagyar ruhába öltözött, kardos, sarkantyús ifjak, mintegy őrködve lépkednek, panyókás mentényökön virágbokréta, czifra kendő, kardjuk helyén czitrom és rozmaring. A czéhláda előtt mindenféle álarcos részint komolyan sétálgat, részint víg ugrálás közt megy előre. Egyik szerecsen, másik kéményseprő, harmadik ördög, negyedik medve: ez bajazzó, amaz tréfás versek mondása közt kupájából bort töltöget, míg egy-kettő a czéh zászlajával megy elöl, hátul harsogó cigányzene.”1'^

Egy céhen belül a külön szervezkedő legényeknek is lehetett ládája, ez az ún. legényláda (társláda). Ilyen volt az egri csizmadiák egyik ládája és a szűrszabó legényeké. (Lásd később.)

Formailag a céhláda lehet speciálisan kiképzett, fennkon- tyos tetőhöz hasonló felépítménnyel (zár-szekrényke, kulcstartó üreg) záródó, melynek kihúzható fedele alatt rejtőzik a céhláda zárja. A céhládát gyakran titkos rekeszekkel, fiókokkal is ellátták. Alakjuk, formájuk eltérő. Vannak magas alap- zatú ládák, de gyakran előfordul szekrényke alakú is. A céhládák díszítményei között főszerepet a céhemblémák, a jellegzetes szerszámokból összeállított címerek viszik. Gyakoriak a céhládán a feliratok, meg a javítások, reparálások adatai is.

A legkorábbi céhládák a XV. századból ismertek (például a kolozsvári bodnároké). Eleinte az úri-polgári irattartó ládák szolgáltak mintaképül, és csak a XVI. századtól kezdve kezdett kialakulni a sajátos forma. Ritkán, de előfordulnak népies ízlésű céhládák a XIX. században, főleg az olyan testületeknél, melyeknek tagjai túlnyomóan csak a parasztság részére termeltek.133 Például ilyen az egri szűcsök céhládája is.

52