Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhládák

Az egri múzeumban 10 különböző egri használatú céh- ládá és 1 céhládakulcsot találunk. A céhládák a következők: ács-kőfaragó-kőműves céhláda (XIX. szd.); bodnár céhláda (1703); 2 csizmadia céhláda (1694. ill. 1827.); kerékgyártó-ko­vács céhláda (1783); kalapos céhláda (XIX. szd.); szabó céh­láda; szűrszabó céhláda (1775). Ezen túl megtalálható a helyi asztalos, esztergályos, lakatos, puskaműves, üveges céhláda kul­csa (1733. körüli). A ládák között van egész egyszerű kivitelű (ács-kőfaragó- kőműveseké), kazettás (szabóké, szűrszabóké, kalaposaké) és remekbe készült céhláda (bodnároké és kerékgyártó-kovácsoké). A tárgyak között van datált (kerékgyártó-kovácsoké, csizma­diáké — 1827), de néhány céhláda, sajnos, évszám nélküli. Feliratokat egy kivételével (ács-kőfaragó-kőműveseké) min­den láda tartalmaz, A céhládák között néhány intarziás céh­jelvény es is van (bodnár, kerékgyártó-kovács és csizmadia — 1827). Jellemzőik alapján kontytetős záródású a bodnár, kala­pos, magyar szabó, kerékgyártó-kovács és csizmadia céhláda. Sima vonalú az ács-kőfaragó-kőműves láda. Architektonikus felépítésű egyedül a bodnároké. Ha a ládazárak alapján vizs­gáljuk, 1 kulccsal záródik a kerékgyártó-kovács, szűrszabó, csiz­madialegények, kalaposok, szűcsök, borbélyok; 2 kulccsal zá­ródik a csizmadiák (1827); 3 kulccsal záródik az ács-kőfaragó- kőműves céh, a magyar szabók, és 4 kulccsal záródik a bod­nárok céhládája. Egri asztalos, esztergályos, lakatos, puskaműves, üveges céh­láda kulcsa (22. kép) A vasból készült céhládakulcs egyetlen érdekessége, hogy bizonyítja, miszerint az 1832-ben szabadalmat szerzett ötszak­más céhnek nemcsak pecsétje, hanem ládája is volt. A tárgy vásárlás útján került a múzeumba 1968-ban. Legutóbbi tulaj­donosa Galassy Lajos, a kulcsot nagybátyjától örökölte — Ga- lassy Dezső épület- és bútorasztalostól —, akihez a céhek 1872- es megszűnését követően került a tárgy. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom