Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Céhládák
CÉHLÁDÁK A céhgyűléseket a céhláda előtt tartották, amelyet a céhmester a nála levő kulccsal — a hatalom jelvényével — megnyitott, s az úgy is maradt mindaddig, míg a láda bezárásával a tanácskozást be nem fejezték. A legelső dolog volt minden céhgyűlésen a privilégium felolvasása azért, hogy ezúton is figyelmeztessék a tagokat a szabályok megtartására. A céhláda nagy becsben állott, a céh helyett gyakran a láda elnevezést használták, de céhet értettek alatta. A céhláda a szervezet szimbóluma, az értékek őrzője, a hatalom jelképe, innen a tisztelet s a díszes kivitel. A nyitott láda előtt tilos volt rendetlen öltözetben, kigombolt kabátban, fegyveresen, pálcával, sarkantyúval megjelenni, illetlenül beszélni, köpködni, inni, dohányozni, kártyázni vagy kockázni.130 A céhláda a céhek jelképe, s a mesternek minden fontos életmozzanata ez előtt játszódott le. A nyitott láda előtt sze- gődtették inasnak, szabadítottak fel. Mindenütt a céhládában tartották az iratokat, szabadalomleveleket, a céhpecsétet, a vándorlókönyveket, s a céh vagyonát. A ládához kapcsolódó elterjedt szokás az egész országban, hogy az egy szakmabeli iparosok vezetője, a céhmester ezzel vette át a hatalmat, s az új céhmester megválasztásakor diadalmenetben, álarcosán, maskarában, zeneszóval kísérték, ill. vitték a ládát az új céhmester házához.131 Egerből ismerünk egy olyan dalt, amit céhláda körülhor- dozásakor énekeltek s melyet közreadunk (139. lap). A céhes időkből fennmaradt dalt 1961-ben gyűjtötte Pálinkás József a Heves megyei Poroszlón Vass József 62 éves helyi lakostól. Az énekmondó emlékezete szerint a dalt öreg céhes mesterektől tanulta, akik egykor a céhek ünnepi lakomáin, a céhmester megválasztását követő körmenet idején, a céhláda vitelekor énekelték. A céheknél régi szokás volt a téli ünnepkör népszokásaihoz kapcsolódó farsangkor „lakozásokat” tartani. 1846-ból származó leírás szerint Gyöngyösön így zajlott le a céhek farsangi 51
