Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

A céhek lakomaedényei

1664-es adat szerint a krakkói kalaposcéh jelvényén szerepel kalap és a csapója vagy Schlagholz kíséretében.124 Akad példa, hogy a nyüstölő és csapófa a magyarországi gyakorlatban is céh jel vényként szerepel. Például megtalálható a rozsnyói kalaposok 1766-ból fennmaradt céhbehívótábláján.125

Mire használták a nyüstölőt a kalaposok? A nyüstölő vagy húrziláló, a húrzilálás = szőrpihézés, azaz általában a nemezposztó készítésénél használt eszköz. A nemezposztó készítése a húrfa használatára épült. A húrfa nagy méretű, általában 6—7 láb (kb. 2,0—2,5 m) és 5—6 cm átmérőjű, jól megmarkolható farúd. A szerszámot többnyire a mennyezethez erősítették. A rúdnak a kalapostól távolabbi végén egy akasztó volt, míg a másik rúdvégre egy szélesebb, négyszög alakú fát erősítették. A rúd két végére (az akasztó és a négyszög alakú fa között) báránybélből készült húrt feszítettek. Használatkor a kalapos a nyüstölőt a súlypontjánál tartotta a bal kezében, míg a jobbjában levő csapófával (Schlagholz) a húrt pengette.

A húrfával a pengetésre a szőrt felkavarták, a levegőbe emelték és továbbdobták. A szőr saját súlyánál fogva leszállt és rétegesen halmozódott fel. A rétegek elhelyezkedését (fino- mabb-durvább szőr arányát) a húr pengetésével és vezetésével a mester befolyásolta. Ha már a kellően szabályozott szőrhalmaz elkészült, szitával és más eszközzel, nyomás, mozgatás útján a szőrt nemezlappá — nemezposztóvá — tömörítették. Így nyerték az igen keresett finom kalapok nyersanyagát, posztóját.120

Az egri kalaposok céhserlege hasonló a veszprémi kalapos legénytársaság ivóserlegéhez, mely 1840-ből való.127

1952-ben került az egri múzeumba, Taray József (Eger) kalapos ajándékaként.128 A jelzet nélküli ötvösmunka feltételezhetően Egerben készült.

A tárgy megtalálható a céhkataszter tárgy jegyzékében — Fedeles céhserleg megnevezés alatt.129

50