Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Jegyzetek

194. Flórián Mária, 1970. 88.

195. Bakó Ferenc—Csépány Ferenc, 1968. 86.

196. Magyar Néprajzi Lexikon, I. 1977. 422.

197. DIV. LUK. TA. 60—77. Galassy Lajos: Az egri szűrszabóiparról. Kézirat.

198 DIV. LUK. TA. 60—77. Galassy Lajos: Az egri szűrszabóiparról. Kézirat. A gyűjtés teljes anyaga, a ládára vonatkozó feljegyzések, a ládafeliratok másolatban — Legányi Ferenc természetkutató kéziratának 4. kötetében — maradtak fenn, a 289—297. lapokon. Ennek ismeretében sikerült a korábban azonosírtatlan céhládát azonosítanom.

199. Éri István—Nagy Lajos—Nagybákay Péter, 1975. 155.

200. Breznay Imre, II. 1934. 228.; Uo. 219—220.

201. Uo. 219—220. — A magyar szabó olyan mesterember, aki a XVIII. század második fele óta elsősorban sötét színű posztóból szabott és varrt magyar férfiöltözetet: csizmanadrágot, mellényt, dolmányt, mentét (utóbbit esetleg nőknek is). Munkájára a hagyományos szabásformák és a zsinórdísz volt a jellemző. Gombkötő által készített sújtással, zsinórral és gombokkal vagy öitvösművű fém- gombokkal látta el készítményét.

202. Breznay Imre, II. 1934. 273.

203. Gyárfás Endre, 1971. 94—95.

204. Breznay Imre, II. 1934. 219—220.

205. Magyar Néprajzi Lexikon, I. 1977. 416.

206. Bartócz József, 1979. 19—20.

207. Ballon Tibor, 1975. 450—451. — Két olyan, egri eredetű mesterremekről van tudomásunk, melyek készítői helybeli mesterek voltak, de a tárgyak nem az egri múzeum gyűjteményében találhatók. Nagy Károly budapesti lakos tulajdonában van egy XVIII. századi, egri készítésű asztali óra, mely igazi órásremek. Felirata szerint WUN RHEIN ERLAU (azaz REIN, RHEIN WUNIBALDUS) német származású egri órásmester készítette. Az óra, mely a napot, órát s percet is jelzi, 9 csengőn dallamot játszik, negyedkor 4 csengőn, míg egészkor 9 csengőn. Az órát 1930 őszén még Egerben Ungerleider Jenő egri órás megreparáita. — S. gy. 1981. XII. 10. Budapest. E rendkívül ritka, eredendően német óratípushoz hasonlót őriz a Magyar Nemzeti Múzeum, amely tárgy a XVIII. században Drezdában készült. — Karlovits Károly (Budapest) muzeológus szíves közlése. Az egri történeti gyűjteményben 73.108.1. leltári számon egy nagyméretű, rézből öntött kapukulcsot találunk. A rézkulcsot 1851-ben Erlich Lajos egri vas- és rézöntő legény mestermunkaként készítette el, azzal a zárral együtt, mely Eger, Május 1. út 7. sz. ház kapuját zárja ma is. — Dancza János szíves közlése.

208. Varga Béla (Istenmezeje) kovács 1938-ban remekelt Egerben, lovat kellett patkolnda saját készítésű patkókkal. Simon József (Istenmezeje) kerékgyártó 1949-ben remekelt Egerben, 12 küllős kerékkel. S. gy. 1981. IX. 5. Istenmezeje.

148