Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Jegyzetek
209. DIV. F. 18864. — E tárgyról felvételeket készített Szederkényiné Kovács Éva múzeumi fényképész. Ma már csak fényképről tudjuk, mi volt a tárgy adatait tartalmazó felirat, ui. utóbb ismeretlen okból átfestették és eltávolították a remekről az igazoló adatokat hordozó papírszeletet. 210. Breznay Imre, II. 1934. 257. 211. Sebestyén Sándor,, 1970. Képmellékletek. 212. Egri Érseki Levéltár. Lycei Aeppalis iratai. Az Egri Érseki Líceum Múzeumának alapleltára II. 810. számú tétel; Szmrecsányi Lajos, 1931. 53.; Egri Egyházmegyei Közlemények, 1915. 20. sz. 163. lap. 213. Dercsényi Dezső—Voit Pál, II. 1972. 418.; Sugár István, 1981. 12. 214. A rajzok megjelentek Dercsényi Dezső—Voit Pál, 1972. 419—421. lapokon, ill. közreadja a Joó János-féle rajzok egyikét Sugár István, 1981. 17. 215. Dercsényi Dezső—Voit Pál, I. 1969. 374. 216. Hétilapok, 1838. IX. 8. Eger. 10. sz. 75—76. Egri szőlőmalom. —• Az újság szerkesztője Joó János, közli a szőlődaráló elvi rajzát, működési leírását. A cikk fontos adatokat hoz Oberfrank Antal mesterre, s utal Oberfrank és Joó személyes, közeli kapcsolatára is. 217. Voit Pál, 1936. 3—6. 218. Uo. 306. Joó János tervezte s Gogh János egri asztalos által készített munkának tartja a modellt — Gerő László, 1957. 58. 219. Domanovszky György, 1968. 42. 220. Dr. Bodó Sándor észrevételei, szíves közlése. 221. P. Brestyánszky Ilona, 1976. 176. 222. Bogdán István, 1973. 73. — A főúri lakodalmak rendkívüli méreteit és edényszükségletét jelzi Thurzó Borbála 1612. évi esküvője, ahol a saját 7 szakácsa mellé, az apja még 5 szakácsot küldött, és a jóbarátobtól még további 20 főzőmestert kért kölcsön. Az étkezésnél töméntelen edényre volt szükség. A 30—40 literes lakodalmas fazekakon kívül még az ún. „kétemberes fazekakat’ is igénybe vették. Uo. 68. 223. Szmrecsányi Lajos, 1931. 60.; Az Egri Érseki Múzeum és Képtár Ideiglenes Leltára. DIV. LUK. TA. 536—81. 224. Bakó Ferenc, 1961. 49—50. 225. Bartócz József, 1979. 101. 226. Bakos József, 1969. 5. 227. Herman Ottó Múzeum Történeti tárgyi gyűjtemény: 53.422.1. — A kádárcégérek többnyire nem remekmunkák. Jellemző típusa a rúdra akasztott hordó. Ilyen darabokat őriznek a XVIII. századból a székesfehérvári István Király Múzeum, a XIX. századból a győri Xantus János Múzeum, avagy a bajai Türr István Múzeum raktáraiban. — Csatkai Endie, 1971. 63. 13—14. tábla. Ritkaságnak számít az 1816-ból, Sopronból való kőbe faragott domborműves díszítményű kádárcégér, melyet a soproni Zetl—Langer-gyűjtemény őriz. — Csatkai Endre, 1971. 63. 11. tábla. 228. Breznay Imre, II. 1934. 256—257. 149