Szalainé Király Júlia et al.: Játsszuk el! Négypróbás Ovimúzeum. A Dobó István múzeumpedagógiai programja óvodások számára (Eger, 2017)

AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN NÉHÁNY ÁLTALÁNOSAN JELLEMZŐ VÁLASZT VÁLASZTOTTUNK KI A KÉRDŐÍVEK SZÖVEGÉBŐL

Milyen módon készítette fel a gyerekeket a múzeumlátogatásra?

Beszélgetés a régi időkről, szülők, nagyszülők gyermekkoráról Beszélgetés a várakról, az egri várról

Várépítőjáték kezdeményezése, beszélgetés a várról, részeiről, képek nézegetése régi fegyverekről Vitéz Oklevélfaló Egerbe történetének elmesélése, korábbi élmények felidézése

Hogyan élnek tovább a gyermekekben a múzeumban szerzett élmények, információk?

Kérjük, hogy néhány mondatban válaszoljon az egyes kérdésekre!

Megjelennek a mindennapi játék során? Hogyan?

Fa építőkockából várat építettek a gyerekek.

Főleg a fiúkatfogta meg a várban tett látogatás — várat építettek, ostromotjátszottak. A lányok várat rajzoltak, színeztek. Sokáig bábozják a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesét.

A játékukban megjelent a régészkedés. Fa kockákat letakartak takaróval és kihúzták, mintha találtak volna valamit.

Folytattak, illetve továbbfejlesztették a megkezdett várépítőjátékot.

Hosszabb időn keresztül játszottak várjátékos tevékenységet. Szívesen beszéltek róla.

Szerepjáték során „várvédők” voltak.

Közvetlenül a régészeti foglalkozás után még pár napig játszották a homokozóban „a régiek által betemetett kincsek ” keresését.

A várlátogatást követő napokban felelevenítették a katonás mondókáinkat, várat építettek kockából és legóból. Az élmények megjelentek a szabadtéri játékban. Várat terveztek, építettek. A púk lovagosat játszottak, a lányok várúrnőset.

A fakockákból várat építettek, katonákkal, állatokkal népesítették be. Az óvodai homokozóban régészeteset játszottak.

Megépítették az egri várat, katonákkal népesítették be. Beöltöztek bő ruhákba.