H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)
I. terem
„Csuda szép helyen Egör rám vagy on, !r völgyre fekszik egy heg\orozaton, ... Tinódi Lan/os Sebestyén [. terem Első királyunk, Szent István (1000-1038) Egerben 1001 és 1009 között püspökséget alapított. \ Szent János apostol és evangélista oltalmába helyezett egyházmegyét többek közöli az egri völgyben - \allis Agriensis — lekvő birtokokkal javadalmazta. Az első időszakban az egri püspökség területe Borsod, Abaújvár, Zemplén, Ing. Szabolcs, Zaránd. Szolnok, I leves (Újvár) megyéket foglalta magába. A püspöki központ az Eger-patak keleti partján található, kedvező topográfiai helyzet íí édesvízi mészkőmagaslaton épült, melynek véd bet őségéi és biztonságos fekvését korán felismerték. A püspökség alapításáról a hagyomány azt tartja, hogy a királv a közelben lévő dombról szemlélte az általa kezdeményezett építkezéseket. Ezt a helyet a mai napig „Királyszékének" nevezik. A közelmúltban a várhegven zajló régészeti kutatások feltárták a legkorábbi püspöki udvarház keleti végében megmaradt, 1 I. századi kör alaprajzú keresztelőegyház maradványait. Feltehetően Szent László király idejében, all. század végén készült el a háromhajós — Szent János evangélista tiszteletére szentelt — első székesegyház, melynek egyes részletei a romkertben ma is láthatók. A püspöki központ palotájának és keresztelő egyházának (rotunda) makettje, 11. század Az Eger patak mellett kiemel kelő mésztufa fennsíkon lévőegn vár területén több fázisban lezajlott (1970-es évelj eleje és 1998-99) régészeti kutatások tárták {'el annak a korai köralaprajzii keresztelő egyháznak a maradványait, melyhez nyugat felől egy hosszú építmény, feltehetőleg palota csatlakozott. Ivz vél lietőlega legkorábbi ismert |)iispö ki la kilel v lehetett. \ kerek templom falai ereílendően sárba rakott kövekből épüllek, anielynek keleti végét kis patkóalakú Szentély zárt le. \ körépít ménv belső terében, majdnem középen, kőből épített, kőfejlátnaszos sírhelyet találunk. \ püspökség területén ez a körtemplom lehet<|t az első kőépítmény, amelynek» 11-12. századi * 1 maradványai a későbbi Szent János székesegyház déli fala mellett ma feltárva és befedve láthatók. E feltárt alapfalak és^építészeti párhuzamok segítségével rekonstruálhatóvá vált az épületegyüttes, melynek látv ányát makettel szemléltetjük kiállításunkon.
