H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

III. terem

raktak kályhát. Fontos adat. hogy a mesterek egyike sem volt egri. Miskolciak, zsaluzsányiak, hevesiek voltak, vagy Eperjesről, illetve Osgyárból jöttek. 1550-ben Miskolci Fazekas Pál. 1551-ben az eperjesi lazekas Kristóf, 1554-ben a zsaluzsányi Gergely kályhakészítő mester, majd 1557-ben. s 1576-ban Miskolczi l azekas Mihály rakott itt kályhát. A csempék nagyrészt mázasak (linitae), üveges mázasak (vitreatae) voltak. 1551 -ben Bécsben zöldmázas csempéket vettek. 1561 - ben pedig színes (coloratus) kályha készült. Alsó-rajnai mester: Szent család. Női szentek, 1500 körül Az Egri Képtár gyűjteményéhez tartozó kétoldalas táblakép kiemelkedő darabja a Dobó István Vármúzeum képzőművészeti letéti anyagának. \ kép Kerekes Arvéd kanonok hagyatékával került a vármúzeum jogelődjének számító Egri Érseki Líceumi Múzeum és Képtár gyűjteményébe. A konkrét mesterhez nem köthető kétoldalas táblakép eredetileg feltehetően egy Jézus életét feldolgozó triptichon jobboldali szárnya lehetett. Belső aranyhátteres képmezején, érdekesen komponált architektonikus térben, ritka ikonográfiái megoldású zsánerszerű jelenetbe fűzve Jézus imádása látható. A tábla külső oldalán hat női szent — Mária, karján a kis Jézussal, Alexandriai Szent Katalin. Szent Margit, illetve Nagy Szent Gertrúd, Apollónia és Orsolya - látható. 16