H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

III. terem

Az egri káptalan faragott címere Szent János evangélista és apostol sasos jelképével, 1587 A török terjeszkedés fokozódása szükségessé tette a város falainak megerősítését is. A vár falainak új rendszerben történő megtervezésére, felépítésére a király Egerbe érkező olasz építészei a városi építkezésekben, illetve a városfalak megerősítésében is nagy szerepet vállaltak. A városfal ugyan a második ostrom idejéig sem épült ki teljesen, de milyenségéről a sok hitelt nem érdemlő metszet mellett csupán e művészi kvalitással is bíró hiteles emlék maradt ránk. A faragott címer Eger észak felé kivezető negyedik kapuját, a káptalani városrész úgynevezett Felnémeti kapuját díszítette, mely később éppen e díszesen faragott eímerko révén kapta a „Cifrakapu" nevet. Ezt a nem csak egri vonatkozásban ritka reneszánsz köfaragványt az egri káptalan saroklevelekbe foglalt, „olasz-koszorú"-val körülölelt Evangélista Szent János sasos jelképe díszíti. Fönt és lent Európa közös nyelvének nemes római-antiqua betűi között található az évszám.