H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

III. terem

A 13. századtól virágzásnak indult az épületkerámia készítése. Az épületek szerves részét alkották a tetőfedő cserepek, illetve a padozatot burkoló padlótéglák, padlócsempék. Míg a korábbi padlótéglák mázatlan felületén a sablonnal létrehozott bemélyített minta, vagy lapos relief technikáját alkalmazták, addig a 15. század végi padlócsempék felületét színes festett ornamensek tették változatossá, melyek készítési módja már a majolika eljáráshoz állt közel. Az egri vár ásatási leletanyagában is többféle, különböző korból származó járólap került elő. Az 1960-as évek elején a l ömlöcbástya feltárásakor talált két virágmintás mázatlan padlótégla még a gótika korának megoldásaira voltjellemző. Feltehető, hogy a palota emeletének egyes termeit ilyen téglapadló borította. Más termekben a járófelületet — talán az 1950-es évek végén zajló ásatások során a törmelékrétegben talált - hatszögletű majolika padlócsempék fedték, díszítették. F majolika padlóburkoló egri előfordulása felveti annak a lehetőségét, hogy az egri püspöki palota építése és berendezése tekintetében a budai, illetve a visegrádi királyi udvar pompája felé igazodott. Alátámasztja ezt a feltevést, hogy a mindenkori egri püspök az esztergomi érsek után az ország legmagasabb egyházi méltósága volt. Ismerve reneszánsz püspökeink életútját, a királyhoz való hűségét, s tudva azt. hogy Mátyás király többször vendégeskedett Egerben, bátran állíthatjuk, hogy az általuk lakott palota magyarországi viszonylatban a legreprezentatívabb épületek közé tartozott. Mázatlan gótikus padlótégla rozetta díszítéssel, 14. század Reneszánsz majolika padlócsempe Mátyás király „Lángoló trón" emblémájával. 1481-1490. budai műhely Gótikus kályha csúcsdíszének keresztrózsája. 13. század Reneszánsz kályliacsempe töredékek, 16. század első fele A vár épületeinek helyiségeit a 13-16. században nagyrészt cserépkályhákkal fűtötték. Ezt az ásatások során talált nagyszámú gótikus és reneszánsz lormavilágú kályhacsempe bizonyítja. \z egyszerű kálv haszemek. az igénytelenebb és kvalitásosai)!), gyakran igen magas iparművészeti színvonalról tanúskodó mázas csempék nagy változatosságából jelentékeny számú mester működésére következtethetünk. Ezt részben igazolják az aránylag szíík időszakokra korlátozódó számadáskönyvek feljegyzései — a Bakócz-kódex számadásai, Estei I lippolit modenai számadáskönyvei. vagy Oláh Miklós püspökségének időszakából fennmaradt adatok —. melyekben a csempéket és a kályhákat készítő fazekasok megbízására. a meglévő kályhák javítására, illetve újak építésére és kifizetésére utaló bejegyzések olvashatók. \ fazekas-kályhások részben saját készítésű csempéiket építették be, részben a rendelkezésükre bocsátott új v agy esetleg régi csempékből