Berecz Mátyás – B. Gál Edit – B. Papp Györgyi – Császi Irén – Fodor László – Horváth László – H. Szilasi Ágota: Heves megye első ezer éve (Eger, 2000)
Államalapítás, a vármegye kialakulása
Államalapítás, a vármegye kialakulása A magyarországi vármegyerendszer ezeréves intézmény. E tipikusan hazai fejlődésű közigazgatási, szervezési, gazdasági egység kialakulása körül még mindig sok a homályos folt. Az államalapítást követően, Szent István első uralkodónk idején a királyi várszervezet birtokainak összességét „comitatus" elnevezéssel illették. Ezen területi egységek élén a „comes", azaz az ispán állt, akinek fennhatósága az egész megye területén érvényesült, függetlenül attól, hogy a megye területén fekvő birtokok kinek a tulajdonában álltak. A vármegyerendszer kialakulásának kutatói legtöbbször Anonymus Gestájának megállapításait veszik át. A névtelen jegyző leírása szerint a magyarországi vármegyék kialakulása már kevéssel a honfoglalás után megindult. Anonymus összesen 45 várat említ, melyeket „Castrum" szóval jelöl meg, s ezen erősségek közül 28 valóban később vármegyei székhelyként is funkcionál. Megyénk kialakulásával kapcsolatban él az a felfogás, miszerint a hevesi ispáni vár volt az egykori megyeközpontunk vezető intézménye. A korai egri keresztelő egyház (rotunda) alapfalai a székesegyház romjai mellett Ezek a területek korai birtokviszonyok alapján a királyi várbirtokból alakultak ki. A régészeti kutatás által eddig megismert korai ispáni várak (pl. Borsod, Szabolcs, Sopron, Pata) adnak némi magyarázatot arra, hogy ezeknek az erősségeknek milyen lehetett az egykori szerkezete, kiterjedése, valamint a körülötte elhelyezkedett szolgálónépek sokszínűsége. A régészeti kutatások alapján e várak favázas szerkezetűek voltak, bennük legfeljebb néhány egyszerű épület állhatott. Egyik a Szabó János Győző kutatásai által jól feltérképezett ún. Patai főespmsség, ahol mára már csak a gótikus jegyekkel és díszítményeivel bíró templom idézi a régi központ hangulatát. Hevesen a másik esperességi központ egykori létére ma a szintén csak részleteiben megmaradt gótikus szerkezetekkel rendelkező temploma és egy harang utal. Az ispánságot ellátó szolganépek házai (kunyhói) feltehetően a városon kívül állhattak, de feltétlenül együtt alkothatták a kérdéses „civitas-t", azaz ispáni várat. A rendelkezésre álló adataink szerint a kezdetben együtt létező heves-újvári ispáni megye közigazgatásának első irányítója az újvári ispán volt, majd idővel az ő nevében az egyre önállósodó Heves élére helyettese, az ún. „comes curialis" állt. Az önálló irányítású „comitatus de Hcvcsújvár" életéről a II. Endre korában (XIII. század eleje) tartott ún. „istenítéleket" tartalmazó váradi regestrum tudósít, ahol is a pörlekedő feleket a várispánok vagy a kiküldött bírák a istenítéletre a váradi káptalan elé utasították. A XIV század elejére az ispánságok hadi és gazdasági jelentősége egyre inkább háttérbe szorul. A nemesség közös védelmi érdeke és az
