Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Gazdasági viszonyok
tak (a szekér még vasalatlan), az igavonó marhák száma volt a birtoklás alapja és ereje. A nélkülözhetetlen sót valószínűleg Szolnokról kapták, nnnnan szállították — 1704-ben a katonaság részére is — a jászok Hatvanba, onnan a hatvaniak Balassagyarmatra. Ezekben az években, 1657 körül, 1 ökör ára 8 frt, 1 juh 1 frt 40 d. A lovas katona zsoldja 1609-ben havonként 3 frt 50 d., a gyalogosé 2 frt. Az urbárium behozatala 1770-ben. A sok visszaélés és bizonytalanság megszüntetése végett Mária Terézia királyi rendelettel országosan szabályozta a földesúr és jobbágy közötti viszonyt. Előzőleg kihallgatták az utóbbiakat az addigi gazdálkodási körülményekre, az élvezett javakra, a hátrányokra, telkük nagyságára, a szolgáltatásokra és minden körülményre, vagyis az 1770 előtti úrbéri viszonyokra vonatkozólag. Az erre vonatkozó jegyzőkönyv Hatvanban 1770 június 15-én kelt. Eszerint sem urbáriumok, sem írott szerződésük nem volt a földesúrral, hanem „régi szokás szerint robotáztak és fizettek dátiákat”, census, culináriák és szőlőmunka fejében pedig 807 forintot fizettek. Fölös borukat és búzájukat — „mivel országutjában vagyon lakásunk” — könnyen eladhatják. Szántóföldjeik kis részben homokosak és így soványak és terméketlenek, az árvíz gyakran elönti a réteket. Igen sok a transenna (katonai fuvarozás) és „forsponto- zás”. Gyakori a marha „dögletessége”. Sarjút csak néha kaszálhatnak, ha a réten való legeltetést tiltják. Robotjuk száma nincs megállapítva, addig dolgoznak szekérrel és gyalog, míg az uraságnak tetszik. Kilencedet adnak bor, búza, árpa, zab és kenderből. Pusztahely nincs a városban. Szabadköltözésük van, de a földesúr tiltja azt. A telepesek (családfő) száma 139 és ezeken kívül 129 házzal bíró és 14 házzal nem bíró zsellér van a városban. Földjük, a jobbágy telek minősége másodosztályú és azt korlátozás nélkül használják. A városi telkek (házhely, gazdasági udvar, kert) kapacitása 174 5/ie, a szántóföldeké 4110 pozsonyi mérő- nyi, a használható rét 275 kaszásnyi. A városnak, a communi- tásnak nincs kaszálója, sem szántóföldje. Megtudjuk továbbá, hogy a föld kis részben terméketlen, a rétek kétszer kaszálhatok, erdő nincs, a legelő elegendő úgy a heverő-, mint az igás- marhának és növendéknek, városi malom nincs, az urasági malmok (vízi és száraz) a telepesek rendelkezésére bocsáttatnak. A telepesek jóminőségű szőlőt kapnak. Évi vásárjuk kettő 73
