Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Gazdasági viszonyok
van. A kilencedet természetben adják. A Zagyva itt folyik, a marhát benne itatják.1’ Ezideig a jobbágyszolgáltatások mértéke — mint azt feljebb láttuk —, nagyobbrészt a földesúr jó- vagy rosszindulatától függött.1* Most az urbárium az egész országra kitérjedőleg intézkedik a jobbágytelkek nagyságáról, szabályozza az úrbéri jogokat és kötelezettségeket, a robotot, a legeltetést, fajzást, kocsmái tatást, vadászatot, vám- és révjogot, mészárszék jogot, bérleteket, malom, kereskedés, fuvarozás, kilenced, szőlőhegyvám, stb., stb. ügyeket. Az úrbéri rendelet alapján a megye 1770 július 3-án tartott közgyűlésén Hatvan úrbéri földjeit minőségileg másod- osztályúnak és egy egész jobbágytelket 28 (1200 öles) holdból állónak állapította meg. A hatvani urbárium „Hatvány Városának Urbáriuma” magyar nyelvű nyomtatványon van kiállítva,1’ benne az általános, országos érvényű rendelkezések nyomtatva vannak, a jobbágyok és zsellérek neveit és a különleges szolgáltatásokat az üresen hagyott helyekre írták be. Az úrbéri szerződés szerint a mezőváros területén 67 egész és egy fél sessio, jobbágytelek van. Földesúrként, a telkek tulajdonosaként Grassalkovich Antal szerepel, összesen 118, név- szerint megnevezett jobbágy vagy telkesgazda, sessionátus van beírva az urbáriumban. Jobbágyhelyük „minömisége” szerint 17-nek egész, vagyis 28 holdas, 101-nek pedig féltelkes, 14 holdas sessiója van; negyed- vagy nyolcadtelkes, gazda nincs. A jobbágy (legtöbbször collonusoknak, telepeseknek nevezik őket ez időben a megyei jegyzőkönyvek) kapott beltelket, szántót, rétet, legelőt. A beltelek, vagyis a lakóház körüli telek két vagy egy pozsonyi mérőnyi (egy vagy fél magyar hold), vagyis oly nagy, hogy ezen belső területen az egésztelkes gazda két, a féltelkes gazda egy pozsonyi mérőnyit elvethessen (egy p. mérő 62.25 liter). A telek nagyságához képest — a 28 vagy 14 holdnyi szántón kívül — minden telekhez tartozik 10 vagy 5 „Rét Ember Vágója”, vagyis oly területű kaszáló, amelyet 1 kaszás 10 vagy 5 nap alatt lekaszálhat. A legelő az úrral és a zsellérekkel közös volt. A telkesgazdákon kívül még 166, névszerint nevezett házas (inquilini domicilas) és 14 háznélküli (subinquilini) zsellér van, ezek nem kaptak telket, szántóföldet, sem rétet, hanem esetleg háztelket. (Zsellér eredetileg az, akinek nincs igásmarhája s ennélfogva gyalogmunkával keresi kenyerét, földje csak a 13 * 15 13 Orsz. lt. Helyt. Nro 11.33. Felelet a királyné 9 pontjára. “ Az 1556. évi 26. te. 15 Heves vm. lt. sz. n. 74
