Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Gazdasági viszonyok
nyomáson kívül, irtvány lehet; legelője a telkes gazdákkal és a földesúrral közös, szőlője is lehetett. A házatlan zsellérnek semmije sincs. A zsellérek iparosok, kereskedők, napszámosok, cselédek a földesúmál vagy a telkesgazdáknál.) Az urbárium második pontja felsorolja a jobbágyok jogait; eszerint az 1550. évi 36 te. értelmében Szt. Mihály naptól Szt. György napig, vagyis 6 hónapon ái a gazdák szabadon mérhetnek bort. Az irtást (a hasznavehetetlen földet műveltté tenni) a földesúr el nem veheti, csak pénzért. A jobbágynak elegendő legelője legyen, fajzás szabad, épúgy az épületfa használata (fát nem kaptak, mert Hatvanban nincs erdő); a robotnak pénzzel való megváltására nem lehet kötelezni őket. A harmadik „Punktom” a jobbágyok szolgáltatásáról, „Robotyokról” szól. Eszerint tartoznak a földesúr részére évenként, az egész- vagy féltelekhez képest 52 vagy 26 napi „mar- hás” robotot végezni, vagyis ökörrel, szekérrel dolgozni, vagy ehelyett 104 vagy 52 napi kézimunka szolgálatot teljesíteni. Ezenkívül a jobbágy minden földi terményéből kilencedrészt, kilencedet ad a földesúmak (Nagy Lajos 1351-i 6. te. és az 1514. évi 14. te.), úgymint búza, rozs, árpa, zab, kender és lenből, méhek, bárány, gidából, amelyek ez évben „lettenek”, valamint kender- és len-kilencedét (később tönköly, dohány, káposzta és szénából is kellett kilencedet adni), továbbá a telek nagyságára való tekintet nélkül, felét Szt. György, felét Szt. Mihály napon, 1 forint esztendőbeli árendát, censust. Ezeken kívül 1 vagy fél itce olvasztott vajat, 2 vagy 1 „kappanyt”, ugyanennyi „csérkét” és 12 vagy 6 tojást. Ezen szolgáltatásokon kívül a jobbágy egy esztendőben egyszer „hosszú” fuvart tartozik teljesíteni, de az 2 napi járóföldet (tehát összesen 4 napot) meg nem haladhat, eközben a vámot, harmincadot, révbért, szállást a földesúr fizeti. Ártalmas vad1 irtására a jobbágy 3 napi vadászattal tartozik, puskaport, serétet a földesúr ad. Harminc egésztelkes gazda évenként 1 borjút vagy ehelyett 1 írt 30 kr-t ad az uraságnak; azonfelül „az urnák vagy asszonynak” mennyegzőjére (ide nem értvén a fiainak vagy leányainak kiházasítását) és az első mise mondására „victualival”, kony- háravalóval látja el, de a földesúr ennek pénzzel való megváltását is kívánhatja, mégpedig egésztelkes jobbágytól 48 kr-ral. Ha a földJesúr táborozván, hadiszolgálatban oly fogságba esik, hogy készpénzen kell kiváltatnia magát, akkor a jobbágyok „becsületes és mértékletes” segítséget adjanak. Égetett bor-, vagy pálinkaégető fazéktól a jobbágy fizessen évente 2 forintot a földesúmak. A borból kilencedet kell adni, a hegyvám akóval (1 akó 32 pint) szedettessék. A vadászat, madarászat, halászat, csak az uraságot illeti, 75
