Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Gazdasági viszonyok

épúgy az égettbor és szesz árusítása a kocsmában, a vásárjöve- delem az űré (hacsaknem előzőleg a király a községnek adta a vásárjogot), a mészárszék és vám jövedelem az uraságé. Büntetések: Testi fenyíték és elzárás, stb. A földesúr híre nélkül a község a maga nevére pénzt nem vehet fel. Bírónak a földesúr hármat jelöl, ezekből a község az uraság tisztjeinek jelenlétében egyet szabadon választhat, de ha rosszul viselkedik a bíró, az uraság leteheti. A nótáriust és az esküdteket a község szabadon választhatja a földesúr beavatkozása nélkül és el is bocsáthatja. A bírák nem mente­sek a portióbeli (állami) adózástól. A jobbágy és zsellér közti panaszt az úr tisztje intézi el, ennek végzése ellen az úrhoz lehet menni. Az úr határozata ellen a megyéhez lehet fellebbezni. Ha a jobbágynak a földesúr ellen van panasza, ezzel a megyéhez kell fordulnia. A házas zsellér belsőséget kap, földje csak */» teleknél ki­sebb lehet, a nyomáson kívül. A háztelket a földesúrtól kapja. A házas zsellérek évenként 18 napi, a hazátlanok 12 napi kézimunkát végeznek a földesúr számára, ezenkívül a há­zas zsellér 1 forint esztendőbeli árendát (a házért) fizet az úrnak. Ezek az urbárium legfontosabb rendelkezései. A szerző­dést végrehajtás, illetve életbeléptetés céljából, Orczy Sándor, a kiküldött főszolgabíró (Ordinarius judex nobilium) írta alá Hatvanban 1771 február 4-én és felszólította a földesurat, hogy a kiosztott telkeket mérnökileg méresse ki a jobbágyok­nak. Az urbárium egy példányát a község, egyet a földesúr, egyet a megye vett át és ezt a megye 1771 július 3-án, az Egerben tartott közgyűlésen kihirdette. Az urbáriumhoz az ú. n. úrbéri tabella tartozik, amelyben Hatvan akkori gazdasági állapota, a telkek, jobbágyok száma, a szolgáltatások és egyéb idetartozó részletek összegezve vannak. Eszerint van a jobbá­gyoknak összesen 135 pozsonyi mórőnyi (67 y2 m. holdnyi) bel- telkük, 1890 m. holdnyi szántóföldjük, 675 kaszásnyi rétjük. Évi igás robotjuk összesen 3510 nap, vagy kézimunka robot 7020 nap, a szőlő 1600 y2 kapásnyi. (A szőlő nem tartozik a telek­állományba.) A szolgáltatások összege a roboton kívül a következők: census 984 rénesforint (tűzifavágás, hordás nincs, mert erdő nincs), 67 y2 itce vaj, 135 kappan, 135 csirke, 810 tojás (a ki­lenceden kívül). A tabella szerint a község, a communitas is kapott 70 hold szántóföldet és 25 kaszás rétet, valamint 6 havi bormérési jogot, viszont contributióban, állami adóban fizet a község évente 1293 ifi. 30 kr-t. A jobbágy tehát censust fizet a beltelek bére fejében, a 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom