Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Közegészségügy

hogy Hatvannál „rostellum”, vesztegzár állíttassák és utasítást ad „a contumatia mimódon leendő használata eránt”.6 Ugyanakkor a megye előterjesztést intéz a nádorhoz, hogy Pestről a hatvani veszteglőházhoz deszkát szállíttasson és a közbiztonság fenntartása céljából katonaságot küldjön Hatvanba. A plébánián levő História domus szerint a betegség július 27-én lépett fel Hatvanban és augusztus 24-ig tartott, benne közel 300 ember halt meg. A városban — a szomszédos helységekkel ellentétben — teljes csend és rend uralkodott, Grassalkovich herceg, a földesúr, orvosságot és élelmiszereket osztott ki; a várost katonai kordon vette körül.

Az 1873. évben újból fellép a kolera. Hatósági rendeletre a temetőben deszkából készült halottaskamrát állítanak, kolerabizottságot szerveznek, elrendelik, hogy az orvosok felváltva a városban tartózkodjanak és az inspektiós szolgálatért napidíjat állapítanak meg nekik, fertőtlenítő embert fogadnak, fertőtlenítő szereket vesznek, alkalmas ápolókat fogadnak fel.

Hatvanban már 1749 óta van gyógyszertár, amelyet az itt letelepedett kapucinus atyák tartanak fenn. A megyei főorvos, II. Józsefnek az összes gyógytárak megvizsgálását elrendelő utasítására 1786 október 28-án megvizsgálta azt és a vizsgálat eredményéről németnyelvű jegyzőkönyvet vett fel, amelyből az akkori hatvani és vidéki orvosi viszonyokat megismerjük és tanúi vagyunk egy akkori gyógyszertári vizsgálatnak. A jegyzőkönyv kivonatos magyar fordítása a következő: A helytartó- tanács parancsa alapján mi alulírottak a községi bíróval és jegyzővel együtt megvizsgáltuk Hatvanban a Kapucinus utca 363 sz. alatti, a kapucinus atyák tulajdonát képező és azok zárdájában 1749 óta fennálló gyógyszertárt, amely 20 év óta nyilvános jellegű. A gyógytárt vezető Holzegger Frigyes nevű frátert felhívtuk arra, hogy gyógyszerészi oklevelét mutassa be, s ekkor kiderült, hogy a fráter nem gyógyszerész, hanem sebész (chyrurgus). Most elhivattuk a páter Quardiánt és megkérdeztük tőle, hogy mely okból nem tart vizsgázott gyógyszerészt, dacára annak, hogy erre ismételten felhivatott. Nevezett erre azt felelte, hogy a gyógytár nyilvánossági jellegét megszünteti és az ezután csak a zárda házigyógyszertára lesz. Kéri azonban, hogy a fráternek, mint vizsgázott sebésznek joga legyen betegeket orvosolni és azoknak gyógyszereket eladni. Most az a kérdés, mondja a jegyzőkönyv, hogy egy szerzetesnek, ha az vizsgázott sebész is vagy orvos, meg legyen-e engedve, szabad-e a zárdáján kívül is orvosi gyakorlatot folytatnia, mint ahogy azt a legtöbb szerzetes, az Irgalmasok, Ferencren- diek és Kapucinusok teszik, akik az orvos- és sebésztestvéreket

6 Heves vm. lt. Index. 629.

174