Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Közegészségügy

alamizsna gyűjtésére küldik és ez alkalommal minden községben szabadon orvosolnak és az orvoslásért csak adományt kérnek, amelyet azonban oly bőségben kapnak, hogy az, az orvoslás értékét kétszeresen is fedi. Ez is oka annak, hogy a sebészorvosok nem akarnak vidéken letelepedni, mert ezen kuruzslók működése következtében megélhetésük veszélyeztetve van. ..

A bizottság azután megvizsgálta a gyógyszertárban használatos és előírt gyógyszerészeti könyveket és kifogásolta, hogy hiánykönyv nincs felfektetve, hogy a gyógytári szekrények fiókjai tele vannak porral, piszokkal és pókhálóval és hogy a laboratóriumban a destilláló üstök piszkosak, rozsdásak, a gyógynövények penészesek, romlottak. Sok kifogás volt a gyógytárban levő gyógyszerek ellen is, amelyek egy része romlott.

Úgy látszik, hogy a helytartótanács ezen jegyzőkönyv alapján az engedélyt megvonta és a hatóság bezárta a gyógytárt. De az is lehetséges, hogy miután a rendet II. József feloszlatta, a gyógytár is megszűnt, erre mutat az, hogy 1788-ban Hova- tovszky Zsigmond gyöngyösi orvos a megye alispánjától engedélyt kér arra, hogy Hatvanban kézi gyógyszertárt tarthasson. Azután csak 1845-ben hallunk a gyógytárról, a helytartótanács 666/1845. szám alatt Gürtler József gyógyszerésznek adományoz gyógyszertárállítási jogot (az adománylevél a hatvani gyógytárban), tőle Zeller István, 1871-ben pedig Sperlágh József veszi meg. A többi gyógy tár újabb időben történt jogadomány.

175