Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Közlekedés
rossz, bár a város ismételten javíttatja, mint azt a megye alispánjához 1788-ban tett jelentésből tudjuk. A hatvaniak ezen jelentésben azt is panaszolják, hogy a város belterületén átmenő 580 öl hosszú töltésűt, bár ismételten javították, a folytonos fuvarozások (katonai szállítások) miatt, napról-napra járhatatlanabb. Az út rosszasága miatt a földesúr és a mezőváros között is többször támadt vita a körül, hogy ki köteles azt fenntartani. Hatvan, szogabírája útján, panaszt emelt a megye alispánjánál, amely szerint annak ellenére, hogy mostanáig mindig az uradalom javíttatta az utakat, az most csak a töltések, gátak és hidak javítását akarja vállalni. A megye a panaszra úgy határozott, hogy az utak javítása is az uradalom kötelessége, miután a vámot az szedi, hacsak a „Telonialprivilégium”-ból (híd- vám szabadalom) be nem bizonyítja, hogy csak a hidak és a Bág felé vezető utak fenntartására köteles.2 1789-ben megkezdődött a török háború, a hatvani útvonalakon óriási katonai fuvarozások folynak s így természetesen jól járható utakra volna szükség. Az útépítéshez tehát mérnököket keresnek.2 Sándor József, a megye mérnöki segédje, „topográfiái és statisztikai ideális mappához” gyűjtött adatokat. Többek között feljegyezte, hogy Pestről, Hatvanon át Debrecenbe nagy kereskedelmi út vonul, hogy Hatvanban posta- állomás, vámhivatal, posztóipar és tobákdohányipar van és hogy Hatvan és Gyöngyös között hat, kőből való híd van.‘ Ebben az időben, 1827-ben a hatvani út csináltatása miatt hosszantartó írásbeli vita folyt Heves és Pest megye között, Hatvan alatt lévén kettejük között a határ, egyik a másikra hárítja az útfenntartás terhét. A városban is mindig rosszak az utak s különösen a vám- hídi melletti töltés ellen (a Pest felé vezető úton) sok a panasz. A megye többször elrendeli, hogy a szolgabíró hívja fel a vámost az út kijavítására. 1831-ben Pest megye ír át Heves megyének, hogy a Hatvan határában létesítendő kereskedelmi úthoz kívántaié kövek hordására hívja fel Hatvant. Az itt átvezető országos műútvonalat azonban csak 1848-ban készítették el. 2 Heves vm. It. 44/1788. * Heves vm. lt. 902/1787. * Heves vm. lt. 44, 1301, 3253/1788. 166