Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Egyházi viszonyok

1390-ben Tamás, pápai káplán,25 * 1441—58-ban Albert.25 Címzetes prépostok: 1638-ban Kisdy Benedek egri, 1650-ben Benedek Ferenc esztergomi, 1667-ben Kalocsay Miklós győri, 1687-ben Demka Márton, 1692—1713-ig Kondor László János egri, 1713—1722-ig Berkes András váci kanonokok, utóbbi 1723— 1729-ig javadalmas prépost, Hatvan vidékének valóságos misz- szionáriusa volt, 1729-ben meghalt, a prépostságnak egy szőlőt és malmot hagyott. Halálakor a prépostságnak volt egy vízi- és egy szárazmalma, egy majorja, két szántás alá való (két- nyomásos) 260 pozsonyi mérőnyi szántóföldje (a földesúr által 1723-ban adott földek), 35-kapás szőlője és mintegy 30 szekér szénát termő rétje. Ennyit írt össze a kir. kincstár.27 Innen kezdve a prépostság javadalmas és egyesített a hatvani plébániával, tehát az utódok prépostplébánosok, mégpedig 1729-ben Palics János, aki a plébániának egy szőlőt és pincét, 1739—77-ig Maszár Endre, aki a templomnak 600 forintot hagyott, 1777— 1794-ig Horvartovszky János Sámuel, 1794—1822-ig Stettner Bemát a pirépostplébános, aki igen tevékeny és jótékony volt, az 1809-i pestis idején önfeláldozó módon segítette és vigasztalta a megrémült népet és a betegeket, ő kezdte írni a „História Domus”-t, 1822—1847-ig Waiszkopf Mihály, 1847—8-ig Horváth Mihály, a történetíró, 1848—1889-ig Janikovits Alajos, alatta állították fel a régi (kálvária) temetőben 1862-ben az ű. n. kálváriát, amelyet Santarossa József kőfaragó gyön- gyössolymosi kőből faragott ki s amelyet 1935-ben az újtemetőbe vittek át. 1889—1900-ig Krenedits Imre, 1900—26-ig Ódray Cölesztin, 1926-tól Lévay Mihály, választott püspök, a hitélet újjáébresztője.

A kapucinusok.

A rend 1729-ben telepedett le Starhemberg földesúr hívására Hatvanban, 1732-ben templomot építenek, 1743-ban engedélyt kérnek a megyétől, hogy malom építésére 50 öl bányakövet szállíthassanak Hatvanba. A rend orvoslással is foglalkozott, 1749-től 1787-ig gyógytáruk volt, hol egy tanult sebész (chyrurgus) készítette az orvosságokat. A rend itt, kert közepén, hatalmas zárdát épített, amelynek alaprajza az 1783-i és 1863. év körüli térképeken világosan látható. Az utóbbnevezett térképen már sóházzá, illetve később községház és magánháznak átalakítva. Boltozott kápolnája, egyes termei és egykorú kertje, amelynek kerítése hatalmas, támoszlopos kőkerítés, ma

25 Mon. Vatic. I. III. HO.

25 Leleszi házi lt. 67/2. Századok 1871. 621.

57 Rupp J. szerint. Orsz. It. N. R. A. 975. cs. 10.

106