Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Egyházi viszonyok

is láthatók. II. József 1787-i rendelete értelmében a rend megszűnik (ez évben még 15 rendtag lehetett itt. 1. az akkori népösszeírást). 1862 előtt az állam a zárdát, illetve az ahkor már nem használt sóház két szélső részét eladja, középrészét a város veszi meg városházának. A zárda melletti templomot is megveszik (Duza, a görög), 1863-ban lebontják, helyére házat (Bindfeld-ház) építenek, a megmaradt anyagot Kar tál község veszi meg, templomot épít belőle. A rend Hatvanban való tartózkodásáról írt történetét Máriabesnyőn, a kapucinusrend házában őrzik.

Dömés apácák is voltak Hatvanban.28 29

A református egyház.

Az 1870—1890-es évekig kevés volt itt a református és evangélikus (1. a népösszeírást), 1892-ben összesen 214 a lélek- szám, ez évtől közös imaházuk volt a Lampe-Vida házban. 1902-ben megalakult a közös református egyház, amelyhez szerződéses alapon az evangélikusok csatlakoztak. Az első lelkész 1902—1933-ig Tokay István volt, 1933-tól Bárdos Miklós. A templom és a lelkészlak 1908-ban épült. A reformátusok száma 1935-ben 467 lélek.

Az ágostai hitv. evangélikus egyház.

1934-ben alakult 244 lélekkel, 1935-ben már templomot, építenek 12.500 pengő költséggel. Első lelkészük Stehló Gábor. Hatvanban és főleg környékén 1730 körül sok volt az evangélikus; a kapucinus-rend minden évben 3—7 evangélikust a katolikus vallásra térít.”

Az izraelita egyház.

Csak az 1798. évi megyei adóösszeírásokban szerepelnek izraeliták. A hitközséget 1885-ben alapították, addig Gyöngyöshöz tartoztak. Már 1876-ban templomot építenek és e célra a képviselőtestület közgyűlése segélyképpen 200 forintot szavaz meg. A templomot 1908-ban kibővítik. Az első rabbi 1886-ban Fürth Ferenc, 1893-tól dr. Ádler Vilmos. A lélekszám 1935-ben 900, családok száma 185.

28 Schem. Clerici 1835. 13.

29 A máriabesnyöi kapucinus rend Hist, domusából.

107