Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Mráv Zsolt: Aurelius Martialis, nauclerus portus Aeni. Brigetio Kr. u. 3. századi kereskedelmi életéhez

72 MRÁV ZSOLT it, a nauclarus vagy nauclerus alakokat használták.

6 Egy Viminaciumban (Kostolac) előkerült felirat tanúsága szerint nemcsak a tengeri, hanem a folyami szállításban érdekelt hajótulajdonosokat is így nevezték.

7 Nem kell tehát feltétlenül bonyolultabb, betűtévesztést is feltételező megoldást keresni, hiszen a naucler(us) kifejezés pontosan a szarkofágon olvasható betűsornak felel meg (1. kép). Aurel(ius) Martialis személyében mindezek alapján inkább egy hajótulajdonost, mint egy hadihajó kapitányát kell látnunk. A felirat értelmezése és jelentősége szempontjából különösen fontos annak a kikötőnek az azonosítása, amelyben Aurel(ius) Martialis hajót vagy hajókat tartott fenn. Tóth-Kurucz J. Brigetióra való utalása (portus Brig.) a kikötő nevéből megmaradt, világosan kivehető [—]ENI szóvégződés miatt bizonyosan téves (TÓTH-KURUCZ 1914, 39). V. Ondrouch ebből a genitivusban levő -ENI végződésből — összekapcsolva a feliraton feltételezett hadihajó-kapitányi rang és a cl(assis) pr(aetoriae) említésével — automatikusan a misenumi hadikikötőre és flottatámaszpontra következtetett. Az általa felvetett — és mindmáig elfogadott — portus [Misjeni feloldási javaslattal kapcsolatban azonban problémák merülnek fel: a nau(archus) cl(assis) <p>r(aetoriae) olvasat naucler(us)ra való módosítása a kikötőnév Misenumra való feloldásának egyértelműségét, a szarkofág feliratának keltezése pedig értelmezhetőségét kérdőjelezi meg. A felirat szövegezése mindössze egyetlen támpontot nyújt a keltezéséhez. Az elhunyt, Valeria Lucilla neve után, azonban a (q)uae vixit ann(is) életkort meghatározó kifejezés előtt, ahhoz kapcsolódva tüntették fel a pannóniai feliratokon a Severus-kortól alkalmazott q(uondam) szófordulatot.

8 A formula ezen alkalmazási módja — e feliraton kívül — egyenlőre egyetlen pannóniai sírfeliratról ismert. Fontos, hogy ennek a rendkívül ritka megoldásnak másik példája a Brigetióhoz közeli Almásfüzitőről (Azaum) került elő,

9 s hogy ez az ugyancsak szarkofágra vésett felirat az állító, Sept. Priscus eques leg(ionis) I ad(iutricis) személye kapcsán szintén Brigetióhoz köthető. Figyelemre méltó továbbá, hogy a Severuskornál későbbi almásfüzitői szarkofág formulái és szövegének felépítése tekintetében teljesen megegyezik a brigetiói sírszöveggel, ezért időben sem állhatnak túl messze egymástól. A szarkofág kőplasztikai jellegzetességeinél (minden díszítés nélkülözésénél, a láda és a tető faragásának elnagyoltságánál, durvaságánál) és feliratának paleográphiai sajátosságainál (betűk gyakorlatlan vésésénél, a sorok következetlen és szimmetriátlan elhelyezésénél) fogva a brigetiói kőfaragó műhelyek késői, gyengébb minőségű termékei közé sorolható. A vele hasonló csoportba tartozó sírládák a Severus-kornál biztosan későbbiek, de a Kr. u. 3. század utolsó harmadánál korábbiak. A szarkofágnak Barkóczi L. által a Kr. u. 3. század első felére (BARKÓCZI 1944-1951, 42), J. Öeska és R. Hősek által pedig a Kr. u. 3. század közepére (CESKA-HOSEK 1967,92-94) való keltezése ezáltal a Kr. u. 3. század második harmadára pontosítható. Megfoghatatlan, hogy ebben a válságos időszakban egy brigetiói vállalkozót miféle üzleti megfontolás késztetne arra, hogy Pannoniától igen távol, Közép-Itáliában, egy katonai flottatámaszponton kereskedelmi hajókba fektesse pénzét. A kikötőnek Misenummal való azonosítását a RIU által közölt rajzzal ellentétben több esetben is — így az Aurel(ius) és a Martialis, a Martialis és a naucler(us) szavak között, valamint az ENI végződés után — alkalmazott interpunctiók zárják ki véglegesen.

1

0 Az ENI betűsor előtt ugyanis szintén kis, háromszög alakú interpunctió látható, ezért ez nem szóvégződés, hanem önálló, ebben az alakjában teljes földrajzi név. Az Eni genitivusban álló földrajzi név nominativusban tehát egy Enum vagy Enus nevű, kikötővel is rendelkező, vízparton épült települést takar. Valószínűleg ez a keresett településnév olvasható egy poetoviói Mithras-oltáron, amely egy vámállomást, a sta(tio) Enensist említi.

11 A település kétségkívül — két provincia, Raetia és Noricum, továbbá két vámkörzet, a XXXX Galliarum és a portorium Illyrici határán, fontos kereskedelmi útvonalak metszéspontjában létrehozott vámállomással — Pons Aenivel azono-