Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Keszi Tamás: Módszertani megjegyzések a szeriációs temetőelemzésekkel kapcsolatban
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK A SZERIÁCIÓS TEMETŐELEMZÉSEKKEL KAPCSOLATBAN 453 tését: „A bordázott S végű karikáknak a többi lelethez képest későbbi — all. század második felében történt — megjelenése (SZŐKE-VÁNDOR 1987, 51), a szeriációban elfoglalt helye — Salamon pénze után — ..." (237. oldal, kiemelés tőlem). A mondat végére illesztett 42. jegyzetben pedig, noha nem a szeriációs táblázatra hivatkozva, az szerepel, hogy „...megkockáztatható, hogy a Közép-Tisza-vidéken a bordázott S végű ezüstkarikák legkorábban a század 70-es éveiben jöhettek divatba." Miután a szeriációs tábla a fent látott példa alapján könnyen átjárható, a lelettípusok táblázatban elfoglalt helye sem jelent sokat. Ha egyébként megpróbálnám egy kicsit szigorúan venni a táblázatban elfoglalt pozíciókat, akkor a 32-35. helyre sorolt sírokat egymáshoz időben igen közelinek kellene tartanom: két Salamon éremmel keltezett sír vesz itt közre két másikat. Ebben az esetben meg kell állapítanom, hogy a négy sírban előforduló tekintélyes számú tárgytípus (13., 14., 16., 17., 19-29.) gyakorlatilag ugyanazon periódusban divatozott. Gyakorlatilag a 27. helyre sorolt sírtól kezdve ugyanezek a tárgytípusok fordulnak elő a sorban következő 16 sírban (eltekintve a 30. helyre sorolt 786. sírtól, amely azt hiszem nem befolyásolja jelentősen a helyzetet): ugyanannak a 15 tárgynak az eltérő kombinációit sorrendbe rakta a gép, de hogy ez a sorrend a 16 síron belül kronológiai sorrendet jelent-e? Ez legfeljebb hit kérdése lehet. 6 A temetőtérkép ugyan azt sugallja, hogy a 465. sír valóban korábbi a 474. sírnál — ami, mint említettem önmagában nem lehetetlen —, mivel előbbi a temető szélén került elő, utóbbi lényegesen beljebb (a 372. sírt nem találtam meg). Szeretnék azonban emlékeztetni a 249. és 283. sír esetére (3. jegyzet), amikor is a sírok szeriációval megállapított kronológiai viszonyával éppen ellentétes a temetőn belül elfoglalt helyzetük. A táblázatban egymástól messzire került 276. sír (a táblázat 4. helye) és a 274. illetve 273. sír (37. illetve 40. hely) a térképen egymás közelében van; a 249. sír (34. hely) a temető szélén van, a 289. (35. hely) lényegesen beljebb. Amennyiben tehát első örömünkben, hogy a szeriáció és a horizontális stratigráfia milyen remekül egybevág a 465. és 474. sír esetében, megpróbálnánk következetesen egybevetni a kettőt, azonnal ellentmondásokkal találkoznánk. IRODALOM BENDE-LORINCZY 1997 Bende L. - Lőrinczy G.: A szegvár-oromdűlői 10-11. századi temető. — Das Gräberfeld von Szegvár-Oromdűlő aus dem 10. bis 11. Jahrhundert. MFMÉ-StudArch 3 (1997) 201-285. GIESLER 1981 Giesler, J.: Untersuchungen zur Chronologie der Bijelo Brdo-Kultur. Ein Beitrag zur Archäologie des 10. und 11. Jahrhunderts im Karpaten-becken. PZ 56 (1981) 3-167. HANULI AK 1992 Hanuliak, M.: Gräberfelder der slawischen Population im 10. Jahrhundert im Gebiet der Westslowakei. SlovArch 40/2 (1992) 243-308. HANULIAK 1994 Hanuliak, M.: Maié Kosihy. Pohrebisko z 10-11. storocia. MatArchSlov 12 1994. SIMON YI 1986 Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete. Budapest, 1986. TOMlClC 1993 Tomicic, Z: The investigations of the Bijelo Brdo culture in Croatia. In: Actes du XII e Congrés International des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques. Bratislava, 1-7 septembre 1991. 4. Rédigé par Juraj Pavúk. Bratislava (1993) 32-42.
