Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Takács Miklós - Paszternák István: A győr-homokgödröki 10-11. századi temetőrészletek és középkori település

282 TAKÁCS MIKLÓS - PASZTERNÁK ISTVÁN találunk azon czélból, hogy a régi lakók szalagon hordozhassák vagy fölakaszthassák azokat. A fazekakról még megjegyzem, hogy szájjal vagy lefelé voltak forditva s egyizben alája apró vastárgyak voltak rejtve, vagy fölfelé álltak rendesen és apró állatcsontokkal kevert földet, egyizben tördelt tojáshéjat, egy másik esetben halcsigolyát tartalmaztak. Az ujabban talált födök alul laposak, széleikkel fölfelé hajlanak s fönt a fölső lap közepén félkörű fülecskével ellátvák [sic!]. A korsók ép úgy, mint a födök, ritkák voltak; a lefolyt években épségben csak két korsót talláltak. Egyiknek nagyon bő szájnyílása, elöl összenyomott ajakkal biró csatornája és füle is van; a másiknak meg ellenkezőleg hasi része öblös, széles talppal, s innen fölfelé kupalakulag szűkül a nyakig s kis tölcsérforma kerek szájnyílásban végződik. Utóbbinak füle nincs. A talált edények mind máztalanok, érdes fölületüek, mit fokoz az is, hogy az edény különben is durva agyagába apró kavicskákat kevertek, hogy tartósabbak, szilárdabbak legyenek. Díszítésük ritkán van, néha mégis előfordul s az haránt barázdákból vagy egymás mellé sorakozott rövid vonalak- vagy pontsorokból áll." „Magyar eredetű tárgyak A homokgödröki területen s az azt elválasztó országúttól délre fekvő szántóföldeknek ut melletti részén fordulnak elő régi ősmagyar tárgyaink is. És pedig a homokgödöri területen ásás közben találtak a munkások csavartnyelű kést és kanalat, maihoz hasonló, de nagyobb méretű ásót, sok román- és góthstílű kulcsot, melyek majd lyukasak, majd zárt nyelűek és különböző tollszerkezetűek; több tokos és zárt nyelű s levélformájú nyílhegyet, néhány dárdavéget, kengyelt, négy élű tőrt és töredékben két élű kardot, melynek alapjai hosszan barázdáltak; sok sarkantyút, melyek majd sugaras taréjjal, majd pedig hegyes csúcsba végződő gombbal vannak ellátva. Ezen utóbbiak a régészek véleménye szerint korábbi időkből származnak, mint a sugaras taréjuak. De nemcsak házi és harczi tárgyak fordultak elő, hanem ékszerek is két gyürüt találtak, melyek közül egyik bronzból való és kerek fejjel bír, rajta ló-alakkal és „MF" betűkkel; a másik elefántcsontból készült és fölül a fej helyén, harántul kiszélesül. (...) Ezek után méltán kérdezhetjük, hogy került ide az a sok kulcs és a többi tárgy? A kulcsokra nézve fölvilágosítást nyújt a tavalyi ásatás, mikor a Dunához vezető vasúti vonal kiépítésénél a munkások két, téglából épült ház alapjaira bukkantak. Ezen házak alapjai, miként az ott talált és czikk-czakkos díszítéssel biró korsótöredék és téglák bizonyították, nem a közelmúltban, hanem régen, Arpádkorszakban készültek. Másutt a földbe vert karóknak a helyei voltak láthatók. Ezen nyomok szintén egykor itt létező házak mellett tanúskodtak, melyek városunk árpádkori [így, kis betűvel] történelmével megegyezőleg karókból és sárral bevont vesszőkből állottak. Ezen a területen tehát hajdan házak voltak, melyek háborús időkben nyom nélkül elpusztultak, de a bennök levő vastárgyak megrozsdásodva bár, fönnmaradtak. A többi fegyvernemhez tartozó tárgyak azon ellenséges népektől származnak, kik különböző időszakokban városunkat ostromolva, e területen, mint nagyon alkalmas helyen, tábort ütöttek. (...)". A homokgödri területről került végre muzeumunkba az első románkori kereszt, mely külsőleg eltér a mai szokott alakoktól. Ezen érdekes példányunkon Krisztus alakja fején koronát, testén ágyékától térdig érő ruhát visel; lábai nem egymás fölé, mint a mai alakoknál, hanem egymás mellé vannak helyezve. A kereszt végei köralakban kiszélesülnek és külső részei fogazottak. A tárgy bronzból van és meg van aranyozva. Sajnos ezen tárgyunk is csonkán jutott kezeink közé: Krisztus alakja, kezei kivételével teljes, a keresztnek keresztszára is ép, de a függélyesen álló szárból csak egy kis darab van meg. A keresztszár hossza 14,5 cm. Régi magyar pénzek közül találtak itt szent-Lászlótól, II. Endrétől, III. Bélától egyet-egyet. IV. Béla rézpénzeiből sokat és tatár pénzeket, közülük egyet tűzpad körül levő hamurétgben, Nagy Lajostól és Zsigmondtól egyet-egyet. Mindezek már ismert alakok Weszerle művében előfordulnak. A szomszéd területeken fekvő árpádkori temetőben kiásott sírokból őseinknek néhány egyszerű bronz és ezüst-ékszere került muzeumunkba. Az itt talált ékszerek nyak- és karpereczek, melldísz, függők és gyűrűk semmi tekintetben sem hasonlítanak a régi kelta vagy római hasonnemű tárgyakhoz; más az alak, más egyszerűbb a kivitel is. A kar- és nyakpereczek egy vagy több sodronyból állanak; utóbbi esetben az egyes sodronyok egymás körül vannak csavarva, végeikhez haránt, tekercsekkel s végeik kapcsokkal vannak ellátva - egyik vég köralaku fülecskében, a másik visszahajló kampóban végződik, hogy használatkor összekapcsolhassák azokat. A nyakpereczek nyíltak, de a karpereczek között vannak zártak is. Széles lemezalaku karpereczek egymás fölé hajló végekkel, szintén fordultak elő. A függők vagy alul kiszélesedő lemezalakuak, vagy sodronyból készültek, s lapított végeikkel csigaszerű csavarodással bírnak, melyre néha üveg- és borostyánkőgyöngyöket aggattak. A gyürük mind igen egyszerűek, a karika gyűrűk fajtájához tartoznak, azon különbséggel, hogy végeik nincsenek összeforrasztva, hanem vagy egymás fölé hajtva, vagy összeillesztve érintkeznek egymással. Díszítés csak a lemezalaku gyűrűkön fordul elő s ez két, párhuzamosan futó körös barázdából szokott állani. Egyik sirban ezen kivül a test mellén 8 cm. átmérővel biró korongalakú ezüst tárgy feküdt; ugy látszik, gomb vagy disz gyanánt szolgált, bár díszes tárgynak éppen nem mondható, mert csak barázdák, dudorok és körös bemélyedések vannak rajta, külső szélén lyukakkal, melyek által a ruhához volt erősítve. Őseink különböző anyagból gyártott kelmék mellett selyemből készült ruhát, a nők fej keszkenőket viseltek, mint azt egyik sirban koponya alatt talált selyemfoszlá-