Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Takács Miklós - Paszternák István: A győr-homokgödröki 10-11. századi temetőrészletek és középkori település
272 TAKÁCS MIKLÓS - PASZTERNÁK ISTVÁN III.3. Időrendi és értelmezési kérdések Fentebb már több alkalommal is történt utalás arra, hogy a Homokgödrökből csak 1967-ben, illetve 1977-ben kerültek múzeumba leletegyüttesek. Az ennél korábbi időpontokban gyűjtött ép vagy töredékes kerámia csak a formakincs egyes részeinek összehasonlító vizsgálata, azaz a tipológia segítségével keltezhető. A tipológia — kétségen felül kissé spekulatív — módszerének alkalmazása alapján arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a Homokgödrökből származó ép, ill. töredékes állapotú edények keltezése között határozott eltérés mutatkozik. így, míg az ép edények túlnyomó többsége hurkatechnikás megformázású, tipológiai sajátságaik pedig az Árpád-kor középső vagy esetleg kései szakaszára utalnak, addig a töredékek között több példája is akad a hullámvonal-köteggel díszített, azaz minden bizonnyal 10-11. századi kerámiának, másrészről pedig szép számmal vannak egy agyagtömbből felhúzott, azaz a 14. század első harmadánál-közepénél aligha korábbi edénydarabok is. A tipológiai szempontból egyértelműen kései darabok közé tartozik pl. a kiöntőcsöves kancsó, a karcsú pohár, valamint a Gáborján Alice által közölt 6 7 csizma alakú edény. Az ép, ill. töredékes kerámia időrendje közötti kettősség két szemszögből is lényegesnek tűnik. Egyrészt, tovább erősíti annak a kényszerét, hogy magyarázatot keressünk az edények ép állapotú elásásának miértjére, másrészt viszont egy olyan vizsgálat lehetőségét veti fel, amely áttételesen Győr történetéhez, a város topográfiai fejlődéséhez kapcsolódik. A két felvetett kérdés közül előbb a másodikra térünk ki, hiszen ez kapcsolódik az időrend problematikájához. Börzsönyi Arnold 1897-es okfejtése 6 8 szerint a Homokgödrökben megbolygatott település Győr egy olyan Árpád-kori külvárosa volt, amely 1271 után szűnt meg. Azon kiváltságlevél következtében, amellyel V. István a győri hospeseket számos gazdasági és jogi előnyben részesítette, egyben elrendelve beköltöztetésüket a győri várba. Börzsönyi felfogása szerint a homokgödröki település lakossága (önként vagy esetleg némi kényszer árán) települt be az immár védművekkel is körbevett város területére. Az újabb kutatások 69 azonban igencsak árnyalták e településtörténeti rekonstrukciót, egyes elemeit kétségessé téve. így manapság már nyilvánvaló az, hogy az 127l-es kiváltságlevél alapján nem lehet egyértelműen bizonyítani az érvelés legfontosabb pontját. Azt, hogy a külföldi vendégek 1271 előtt a Homokgödrökben elterülő településen éltek volna. Másrészt azonban, talán Börzsönyi mellett szólnak a győri belváros legfontosabb pontján, a Széchenyi-téren folytatott feltárások (GABLER 1971, 50, 30. ábra; GABLER-SZŐNYITOMKA 1990,24-25). E munkálatok arra utalnak, hogy igen nagy átépítések folytak a vár előterében a 13. század végén. Végezetül, ha magukat a Homokgödrökben gyűjtött edényeket veszszük szemügyre, azt kell tapasztalnunk, hogy nem erősítik Börzsönyi érvelését. E kerámia formai-időrendi vizsgálata ui. arra utal, hogy a Homokgödrök helyén álló település időrendje nem szűkíthető le a 11-13. századra. Annak következtében, hogy a lelethalmaz tartalmaz gyorskorongon formált edényeket is, így időrendje átíveli a magyar középkort, az államalapítás korától egészen a török hódoltságig. 7 0 Bár az sem lehet kétséges, hogy az Árpád-kori leletek részaránya igencsak meghaladja a késő középkoriakét. Az előző — talán kissé túlságosan is szárnyalóra sikerült — megfogalmazás természetesen bizonytalanságokat takar, mindkét végpont tekintetében. A 10-11. századi kerámia pontosabb keltezésének bizonytalanságai miatt a Homokgödrök esetében igen nehéz, szinte lehetetlen meghatározni a település keletkezésének pontos idejét. így arra sem tudunk választ adni, vajon lakták-e a dombot a köznépi temető használata idején. Másrészről pedig a legkésőbbi tárgyak keltezése sem pontszerű, így a török kor említése is inkább azt kívánja érzékeltetni, hogy a homokgödröki lelethalmazból már hiányoznak a 16. század utánra keltezhető darabok. Győr esetében a török kor fogalma is természetesen egészen sajátos jelentéstartalommal bír, hiszen a város csak 1594ben esett el, és mindössze négy éven át, 1598ig állt török uralom alatt (VERESS 1993, 84-96). A homokgödröki leletek hiányos gyűjtése és megmaradása miatt igencsak kétségesnek tűn-
