Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Farkas Csilla: Kora szarmata sírok Füzesabony határában (Füzesabony-Kastély-dülő I.)

KORA SZARMATA SÍROK FÜZESABONY HATÁRÁBAN 25 esetleg a lábszárig ért. Sajnos a vastárgyak, illetve egyéb szerves tárgyakra utaló részek igen rossz állapotban maradtak meg. Feltételezem, hogy a ruhát összekötő övnek több változata is volt, akár textil-, akár bőrszalagok formájában, attól függően, milyen méretű gyönggyel díszítették. Szerepe elsősorban a ruházat összefogásában lehetett, de ezen függhettek a tarsoly, vagy táska és egyéb használati tárgyak is. Használati tárgyak Pixist vagy szelencét nők és lányok bal oldalt övtájon hordtak, néha többet is (VADAY 1989, 123). Különféle anyagból készülhettek: csont, bronz, vas. A 150. sírban található övön lógó vasszelence vagy tégely, esetleg csengő, szintén keleti párhuzamokat mutat. Igen rossz állapotban maradtak meg, valószínűleg több darab volt belőle. Az egyik vasból készült, elfordítható tetővel, a másik beazonosítható darab szintén vasalapú, de kívülről rézzel vagy bronzzal vonták be. A 140. sírban található kb. 4 x 4 cm-es négyszöget formázó, vaspántos ládikának tartott tárgy valószínűleg szerves anyagból készülhetett, egyedi szerepe kérdéses (23. kép). Valószínűleg szerves anyagot tartottak benne. A ládika sírba tétele római hatásra alakulhatott ki, de már a keleti szarmata sírokban is megfigyelhető ékszeres ládika. Gyakran ebbe teszik a tükröt, de előfordul összetört tükör mellett is (KULCSÁR 1998, 63). Esetünkben nem állapítható meg a tárgy pontos eredete és funkciója sem. Orsógomb. Négy női sírból került elő orsógomb. Két esetben a jobb karnál, pontosabban a könyök tájékán, a karon kívül, a használatnak megfelelő irányban volt elhelyezve (60., 65. sír). A 150. sírban a jobb vállnál találtuk meg, de környéke bolygatott volt. A 140. sírban két darabot találtunk, az egyiket a jobb vállnál, a másikat a fej bal oldalánál. Ebben a sírban, az edények is párosával voltak. Nincs orsója a 125. sírban fekvő hölgynek, akinek csak egyetlen edénye volt, és a 155. sírban fekvő asszonynak, szolgának. Kőhegyi Mihály, az aranyleletes női sírok elemzésénél jegyzi meg, hogy feltehetően az ünnepi viseletben eltemetett halottak mellé helyezett hétköznapi használati tárgyak, mint pl. az orsógomb, nem mint munkaeszköz szerepel, hanem az egyén társadalomban elfoglalt helyét jelöli (KŐHEGYI 1985, 338-339). Az orsó azonban más szegényesebb sírokban is előfordul, feltehetően, mint az életében használt más eszközök is. Vaday Andrea említi, hogy ezek nem használati tárgyként kerültek a sírba, hanem rítuselemként, a vallással függ össze, a nemi érettséget jelöli. Mind az öt hasonló típusú, egyenlőtlen nagyságú csonkakúpból álló darab, ahol a magasság kisebb, mint a legnagyobb átmérő. Véglapjaik vagy simák, vagy enyhén homorúak. Nagyobbrészt díszítetlenek, ám a 65. sírban található orsógomb nagyobb átmérőjű végét bekarcolással díszítették. A 140. sírban található darabok hasonlóak, szélesebbik végük enyhén homorú, de nagyságban különböznek. Ezeket a két egyenlőtlen félből álló bikónikus típusú orsógombokat a korai szarmata periódusra tehetjük (PÁRDUCZ 1941, 162; VADAY 1984, 177; UŐ. 1989, 126, ABB. 28). Tükör. A tükröknek feltűnően nagy az aránya a temetőben, három sírban is előfordultak. Majdnem ép tükröket a két leggazdagabb, arany mellékletes sírban találtunk. Ez a tükrök megbecsült szerepét jelentheti, illetve a korai anyaggal való együttes előfordulása esetleg keleti eredetet mutat, nem római importot. A sima, ónozott bronztükrök vékonyak, enyhén domborúak, díszítetlenek, méretük különböző, átmérőjük 4,2 és 7 cm. Feltételezhető, hogy valamilyen szerves anyagból készült keretben voltak. A 60. sír tükre alatt barnásrozsda színű szerves maradványokat figyeltünk meg. A 60. sír tárgyának megrongálódása, esetleg egy nyél meglétére is utalhat. A 140. sírban található tükördarabokat nem sikerült összeilleszteni, de egy feltehetően nem teljes, vékony, lapos, kerek tükörhöz tartozhattak. A sírba kerülés rítusa mindhárom esetben más, egy épen, egy kissé hiányosan és egy teljesen összetörve került elő. A tükrök helye a 60. és 150. sírban (bár ez bolygatott) azonos lehetett, a jobb mellkason, pipereeszközként helyezték el ezeket. A 140. sírban azonban mindenképpen valamiféle mágikus oka lehetett a tükör összetörésének és szétszórásának. A sír különlegességét