Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Takács Miklós - Paszternák István: A győr-homokgödröki 10-11. századi temetőrészletek és középkori település
A GYŐR-HOMOKGÖDRÖKI 10-11. SZÁZADI TEMETŐRÉSZLETEK ÉS KÖZÉPKORI TELEPÜLÉS 255 SZŐNYI 1992,4-5,43^*4). E három szakember — érdeklődési körüknek megfelelően — elsősorban az ős-, ill. római kori leletekre koncentrált, de elemzéseik az Árpád-kor vonatkozásában is igen sok hasznos adatot tartalmaznak. A Homokgödrök két világháború közti, ill. 1945 utáni kutatásairól egyetlen tényezőt kell röviden kiemelni. Revíziós jellegű ásatásokra a temető-, ill. telepfeltárás módszertanának egyre tökéletesebbé válása ellenére alig nyílt újabb lehetőség. A korábbi és újabb leletmentések közös jellemvonása továbbra is a leletbejelentés kései időpontja maradt. így a helyszínre kiszálló régészek, Mithay Sándor, Uzsoki András, T. Szőnyi Eszter és Tomka Péter rendszerint csak a leletbolygatás előrehaladott állapotában kapcsolódhattak be a munkálatokba. Az építkezések adta szűkös lehetőségek között kerülhetett csak sor sírok és/vagy néhány telepjelenség megfigyelésére, bontására. [Lásd pl. az alábbi munkálatokat: 1937: néhai Star-garázs területe (LOVAS-MITHAY 1938, 175-176), 1939: vagongyári óvóhely éptése, 1 6 1948: Gabona-téri házépítkezés (MITHAY 1985), 1953: Vas Gereben utca csatornázása 1967: a Fehérvári úti közúti híd építése (UZSOKI 1968, 18., 2. ÁBRA), 1968: a vagongyári kisolvasztó és nagyolvasztó közti vízvezeték karbantartása, 1 7 ill. 1977: a Rákóczi utca 59. sz. ház előtti gázcső-fektetés során folytatott leletmentés. 1 8] A vázolt tendencia alól még a közelmúlt azon két leletmentése (1967, 1977) sem tekinthető kivételnek, amelyek során Uzsoki András, ill. T. Szőnyi Eszter már érvényesíteni tudta a feltárás modern módszertanából adódó követelményeket. Sajnos ez esetben is csak az építkezések által megbolygatott terület egy-egy kisebb részének kutatására nyílott mód. II. A győr-homokgödröki és újszállásoki 10—11. századi temetőrészletek (P. I.) II.l. A temetők előkerülése és topográfiai helyzete Amint a fenti bevezetőből is kiderült, a dolgozatunk témáját képező lelőhelyegyüttesről ma rendelkezésünkre álló ismeretek halmaza rendkívül esetleges és szélsőségesen eltérő információs értékkel bíró adatokból áll össze. Amikor azt állítjuk, hogy a homokgödröki lelőhelyekkel kapcsolatban jóval több a még megoldásra váró kérdés, mint az ezekre adható, megnyugtató válasz, aligha túlozzuk el az értékelő régész munkája során felmerülő problémák nagyságát. Mindazonáltal ahogy a homokgödröki településsel, úgy az itt előkerült középkori temetőtöredékekkel kapcsolatban sem véljük haszontalannak a jelenleg rendelkezésünkre álló információk rendezett közreadását. Középkori témákkal foglalkozó régészeti szakirodalmunkban sokszor és sok helyen szerepelnek a győri Homokgödrök ill. Újszállások leletei — de gyakran hibásan, jobb esetben hiányosan. Nem számít kivételnek ez alól az alább ismertetett temetőkről szóló szakirodalmi hivatkozások ill. feldolgozások egy része sem. E gondok oka sok esetben a lelőhely kutatását és az előkerült leletanyagot részleteiben is ismertető, teljességre törekvő alappublikáció hiánya. Dolgozatunk alábbi fejezetében szeretnénk összefoglalást készíteni a homokgödröki középkori temetőkkel kapcsolatban ma rendelkezésünkre álló ismeretekről. A bevezetőben már ismertetett topográfiai helyzetű, korabeli elnevezése szerint Homokgödrökben ill. az ettől dél-délkeleti irányban elhelyezkedő, az előbbitől csak a Budai út által elválasztott területen, az ún. Újszállások (a későbbi szeszgyár) telkein jelenlegi ismereteink szerint legkevesebb négy időszakban temetkeztek. A kelta, római, avar és középkori magyar temetkezések részben egymással területileg keveredve feküdtek. E helyzetből kifolyólag azok a feljegyzések, melyek általában, vagyis azok korszakának megjelölése nélkül 19 szólnak sírok előkerüléséről a lelőhelyen — sajnos e csoportba tartozik a fennmaradt tudósítások nagy része —, csak gondos forráskritikai vizsgálat mellett használható fel a homokgödröki, újszállásoki ill. az ezektől viszonylag könnyen elkülöníthető víztoronyi középkori temető elemzésekor. Ugyanezen okból csak becslésekre hagyatkozhatunk az egykor itt húzódott, mára az évszázados bolygatássorozat nyomán alighanem
